A sejtek mérgei

Méregnek nevezünk mindent, ami valamilyen működészavart okoz a szervezetünkben, sejtjeink működésében. Ily módon nagyon sok mindent minősítünk méregnek, sőt a paracelsusi mondás szerint „csupán a mennyiségtől függ, hogy egy anyag méreg-e, vagy sem. A mérgek tehát nem csak azok az anyagok, amelyek azonnal megölnek bennünket. Vannak, amelyek lassan hatnak...

Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ml és hogyan képes károsítani a sejtjeinket. Szó lesz a tágabb értelemben vett méregtelenítésről: az ártó anyagok hatásainak ellensúlyozásáról. Nemcsak a sejteket, szöveteket károsító anyagok okozhatnak zavart, hanem az enzimek működését befolyásoló, esetleg kóros programokat beindítok is. Ezek lehetnek külső, idegen anyagok, de származhatnak az anyagcsere-folyamatokból, felszabadulhatnak az immunműködés során, sőt lehetnek hormonok bomlástermékei is.

A sejtmembrán

Ha a sejtek szintjéről közelítjük meg a témát, először a sejtmembránt kell szemügyre vennünk. Működése meghatározza a sejt saját környezetével való kapcsolatát. A sejtmembránt ügy kell elképzelnünk, mint kél egymásba helyezett szappanbuborékot. Vagyis a sejt belsejét a külvilágtól egy kettős rétegű „szappanbuborék" választja el. Ha megvan ez a kép, akkor képzeljük el azt is. hogy a buborékoknak kifelé is és befelé is vannak különféle nyúlványai, sőt a kettős réteget áthidaló kis csatornákat is láthatunk, a végeiken csapóajtókat. Ezek a kis, külső nyúlványok egyrészt meghatározzák, hogy az immunrendszer a sejtet sajátnak vagy idegennek tekinti-e, másrészt kis kapcsolókként és csengőkként is működnek. Rajtuk keresztül lehet „kaputelefonéin" a sejtekbe, de kívülről be lehet kapcsolni bennük néhány enzimet is. A csatornák pedig meghatározzák, mi mehet be, illetve mi jöhet ki a sejtből,

A sejtmembrán főként telített és telítetlen zsírokból áll. Minél több benne a telítetlen zsír, annál hajlékonyabb - „folyékonyabb". A zsíroknak ezt a tulajdonságát az energiatermelő, illetve a gyulladásos folyamatok során felszabaduló, roppant reakcióképes szabad gyökök rendkívüli módon rontják, ami ellen az antioxidáns hatású vitaminok (pl. az A-, C- és E-vitamin), illetve az élénk színű növények színanyagai (karotinoidok, flavonoidok síb.) jelenthetnek védelmet. így a szabad gyökök semlegesítése is méregtelenítésnek számít. Fontos tehát, hogy a károsodott membránzsírokat a szervezet ki tudja cserélni, ehhez pedig megfelelő mennyiségű jó olaj bevitele szükséges. Jó olajon a hidegen sajtolt minőségi olajokat értjük, bár megfelelő feldolgozás esetén a kacsa vagy libazsír sem ördögtől való. magas telítetlen zsírsav-tartalmánál fogva.

Méregtelenítés másképp

A sejtmembránról lelógó fehérjeláncokat színtér károsíthatják a szabad gyökök, csakúgy, mint a kiugróan magas vércukorszint. Ha ugyanis túl sok a cukor mennyisége a vérben és a szövetekben, akkor az „ragacsossá" Teszi a fehérjéket. Ezáltal romolhat a sejtek környezetükkel történő kommunikációja, illetve a szervezet immunrendszere is idegenként tekinthet rajuk. Nem véletlen, hogy a magas vércukorszintet eredményező finomított szénhidrátokat „fehér méregnek" nevezzük. Képzeljük el például, hogy a sejten van egy jelkódos kapcsoló, amibe bele kell pötyögni a megfelelő PIN kódot! Ha, mondjuk, a kapcsoló 4-es gombja beragad - mert ráfolyik a cukros lé -, akkor a kód hibás, és a kapcsoló sohasem fog működni. így romlik el a sejt érzékelőképessége is, és sajnos a hiba nem is küszöbölhető ki, csak a sejt lecserélődésekor. Másképpen megközelítve: ha sejten zöld ing van sárga csíkokkal, de ráömlik egy pohár ecet, és kiszedi az ing színét, akkor az immunrendszer már idegennek láthatja és megtámadja a sejtet.

Forrás: wikipedia.org

Képek: plantarium.hu, antalvali.com