Van félnivalónk a petefészek cisztától?

A nők nagy többségének legalább egyszer előfordul életében legalább egyszer, mégsem fordítunk elég nagy figyelmet erre a tipikusan nőgyógyászati betegségre. A tünetek nagyon sokrétűek lehetnek, azonban mindegyik azt sejteti, hogy valami nincs rendben, mégis elhanyagoljuk, és már csak akkor fordulunk vele szakorvoshoz, amikor komolyabbá válnak a fájó jelek.

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de gyakori jelenségről van szó. A leggyakoribb a tüszőciszta, mely vérzési rendellenességeket okoz. Ha vérzése nem pontos, élénk színű, alvadékos, elhúzódó és fájdalmas, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. Ez több jó- és rosszindulatú daganattól védheti meg. A ciszta magyarul hólyagot, tömlőt jelent, vagyis a petefészekben megjelenő ciszták folyadékkal telt, hártyával vagy vastagabb fallal körülvett elváltozások. Jelentős részben semmiféle tünetet nem okoznak, ugyanis fogamzóképes korban a petefészekben növő tüszők a peteérést követően – amennyiben nem reped meg a tüsző fala – tovább növekedve könnyen cisztává alakulhatnak. Az így kialakult tömlők néhány menstruációs ciklus után minden beavatkozás nélkül elmúlhatnak. Ilyen esetben esetleg csak a rutinvizsgálat során derül fény az elváltozásra. Előfordul azonban, hogy a petefészekciszta panaszt okoz, így már célzottan kerülhet a beteg a nőgyógyászhoz, aki a fizikális vizsgálatokon túl ultrahangos vizsgálattal is fény deríthet a tömlők jelenlétére és szerkezetére. Méretüket tekintve a petefészek tömlők két csoportba sorolhatók: a funkcionális (a petefészek működésével kapcsolatba kialakult), panaszt nem mindig okozó, a petefészkek, illetve a hormonrendszer működési zavara miatt kialakult elváltozások. Ezek általában nem haladják meg az 5 centis átmérőt. Az e méretnél kisebb elváltozások esetén a megfigyelés, az ellenőrzés, esetleges gyógyszeres kezelés az általános irányelv, de adott esetben, képalkotó eljárásokra vagy szövettani anyagvételre is sor kerülhet, hogy kizárható legyen a valódi daganatok jelenléte.

 A nagyobb ciszták 5cm-esek feszülést, a környező szervek nyomását, ezáltal fájdalmat okozhatnak. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra, jelentkezhet közösülés közben. Szintén előfordulhat vérzészavar, melyet a tömlő hormontartalma, illetve az elmaradt ovuláció kapcsán a sárgatest hiánya okozhat. A fájdalom mértéke nem feltétlenül arányos a ciszta nagyságával. Időnként a ciszták megnagyobbodnak, bevérzések keletkezhetnek bennük, esetleg a tömlő megcsavarodik (torquatio). Ez utóbbi akár igen heves, késszúrásszerű fájdalmat okozhat. Bizonyos esetekben a tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül. Ez átmenetileg kisebb alhasi görcsöt, fájdalmat okozhat, azonban a folyadék az esetek döntő többségében szövődményt nem okoz, a hasüregből nyomtalanul felszívódik.

Mi a kezelés és mi a folytatás, ciszta esetén?

A ciszták rendszeres nőgyógyászati ellenőrzéssel és a megfelelő gyógyszeres kezelésekkel kiválóan kordában tarthatók. A legtöbb nőnél nem kell komolyabb folytatás, hiszen a kezelés utána  cisztateljesen eltűnik. Amennyiben a ciszta hónapokig észlelhető, 5 cm-nél nagyobb az átmérője, szöveti elemeket tartalmaz, a hasüregben bő szabad folyadék van, vagy felmerül a rosszindulatúság,  a ciszta műtéti eltávolítása javasolt. A ciszta eltávolításának legjobb módja a laparoszkópia. A  laparoszkópiás műtétnek szinte nem marad nyoma a hasfalon, és a műtétet követő gyógyulási időszak is csak pár nap. Az orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes jó- és rosszindulatú cisztatípusok előfordulási gyakoriságát.

Forrás: Webbeteg

Kép: livescience.com