Ismerd meg a hinduizmust! (2. rész)

Számos olyan spirituális nézet vagy vallás van, amelyekről már sokszor hallottunk, de lényegében semmit sem tudunk róla, csak a nevük ismerős. Nagyon sokaknak pontosan ilyen a hinduizmus is. Tudtad róla, hogy gyakorlatilag nem egy ember alapította és még istenük sincs? Valószínűleg nem. Sebaj, ugyanis cikkünkből még számos ilyen érdekes információt szerezhetsz a hinduizmusról!

A cikksorozatunk első részében megfogalmaztuk a hinduizmust, valamint nagy vonalakban írtunk a világképéről, nézeteiről. Most egy kicsit mélyebbre ásunk!

Hinduizmus a nyugati ezotériában

„Minden lény tisztán szellemi lélekből (dzsíva), másrészt egy vagy több anyagi jellegű testből áll. A lélek öröktől fogva létezik, és az általa véghezvitt jó és rossz cselekedetek (karma) következményeként mindig új testbe költözik. A fizikai testet finomanyagi testek veszik körül, amely az érzékelés, a cselekvés és a lelki élet (manasz, ahankára, buddhí) finom szerveinek hordozója. Ebben a finom testben - amelynek természetesen megvannak a maga síkjai - vannak a korábbi életből származó vágyak is, amelyek közrejátszanak a testetöltésekben. A monisták felfogása szerint az egyéni lélek a világszellem része, ebből árad ki a teremtéskor, és ide tér vissza a kozmikus belégzéskor. A megváltottak örökre egyesülnek minden létezés ősokával, ezért nem kell többé részt venniük a kozmikus ki- és belégzésben. A hinduizmusban is megtalálható a mikrokozmosz és a makrokozmosz analógiája.”- írja Szabó Judit

A karma tehát egy központi szerepet játszik, úgy ahogy a reinkarnáció jelenléte is. Nem csak azt vallják, hogy időről időre létrejön egy inkarnáció, amely egy isteni leképezés, hanem minden egyes lélekről úgy vélik, hogy élt már előző életeket. A karma törvénye alapján pedig fontos, hogy megbecsülje a jelenlegit és úgy cselekedjen, hogy tisztában van azzal a karma visszaüthet ebben vagy akár egy következő életben.

Minden ember saját sorsáért felel

„Valamennyi indiai vallási rendszer központi tanítása a karma és a reinkarnáció, ami miatt a vallásos embernek arra kell törekednie, hogy jó cselekedetekkel biztosítsa magának a kedvező újraszületést. Vannak olyan tanítások, amelyek szerint az ember nem képes kiszabadulni a szamszárából, ehhez Isten ereje kell. A hindu filozófiai iskolák szerint viszont az ember saját maga válthatja meg magát. A világ valódi, lényegi megismerése által megszabadulhat minden szenvedélyétől (amely karmát okoz), és a korábbi karmáitól is. Ezt a megismerést a különböző rendszerek eltérően definiálják: az egyik úgy, mint az isten és a lélek egységét, a másik, mint a lélek és az anyag megkülönböztetését, és megint egy másik, mint a létkategóriák ismeretét. A tudást intuitív befelé fordulással, a szent szövegek tanulmányozásával és folyamatos elmélkedéssel lehet elérni. A világ nagy vallásai közül a hinduizmus a legsokszínűbb, mivel egyesíti magában a vallási élmények és cselekvések mindazon fokozatait, amelyeket az ember szellemi fejlődése során bejárt: a fétisek, hegyek, folyók, növények, démonok és szellemek kultuszától a hősök, szentek és istenek iránti hódolaton át a legmagasabb rendű egyistenhitig, a misztikus panteizmusig. A Mahabharáta szavai szerint: „Ami itt nincs meg, az egyáltalán nem is létezik".”- olvasható Szabó Judit könyvében

Forrás: Szabó Judit – Az ezotéria kézikönyve

Képek: mountainsoftravelphotos.com, google.com