Október hónapunk is bővelkedik babonákban

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Ez a hónap még hoz szép melegebb napokat számunkra és van benne élet is, hiszen javában zajlik a betakarítás, a szüret és az ehhez kapcsolódó mulatságok. S ekkor történik az őszi vetés is. nem véletlen hát, hogy számos hiedelem, szokás, jeles nap tartozik ehhez a hónaphoz.

A népi időjóslás szerint október ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni. Ha október 21.-én Orsolya napon  szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz. S ha októberben ökörnyál száll a levegőben, vagy esetleg másodszorra is virágzanak a fák, hosszú és szép őszünk lesz.

Amikor a szegények pártfogójára, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferencre emlékezik a keresztény világ október 4.-én, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt. Szokás volt régebben ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.

Október 11. a brittektől ered a néphiedelem, mely szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

Október 15. Szent Teréz napja, amely hagyományosan a szüret kezdete. Ezt a napot szerencsésnek tartják lakodalom tartásához is.

Október 20. Szent Vendel napja, akit  a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjeként említenek.  Ezen napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

Október 26. Dömötör napja: Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, akik a plébánia udvarán birkapaprikást főztek. s ha ezen a napon erős szél fújt, kemény télre számítottak.

Október 31. Farkas napja: ezt a napot tartják legszerencsésebbnek a faültetéshez.

További érdekesség, hogy a hónap születési köve a reményteliséget szimbolizáló opál. Ez azonban csak a hónap szülötteire vonatkozik, másoknak szerencsétlenséget okoz a kő viselése.