Vega egyiptomiak

Az ókori Egyiptom, amely a Földközi-tenger és a Közel-Kelet egyik legrégebbi és az egyik legjelentősebb civilizációja, újabb titkot tár fel lakóinak életéről. Ez is a múmiáknak köszönhető. Francia kutatók a múmiák szénatomjainak elemzése alapján képet alkothattak az étrendjükről. Kiderült, hogy az ókori Egyiptomban a vegetáriánusok úgy éreznék magukat, mint hal a vízben.

A korábbi kutatás szerint az ókori egyiptomiak alapvetően vegetáriánusok voltak, mint a többi ókori civilizáció. A legtöbb ókori kultúrában I letelepedett népesség földműveléssel foglalkozott, és étrendjük alapját a gyümölcsök és a zöldségek alkották. Nagyobb mennyiségű húst csak a nomád törzsek fogyasztottak. Korábban viszont nem tudtuk, hogy az ókori egyiptomiak milyen növényeket részesítettek előnyben.

Múmiák szénatomjai

Ezt a francia Lyoni Egyetem kutatócsoportja a múmiák szénatomjainak elemzése alapján derítette ki. A növények a fotoszintézis során a szén-dioxidból nyerik a szénatomokat. Ez a szén úgy kerül a szervezetünkbe, hogy elfogyasztjuk a növényeket és a növényevőket. A szén a természetben kél állandó izotópban lordul elő: az egyik a 12C, amely 98.9%-ot alkot, a másik a 13C. melynek átlagos előfordulása 1,1%. A szénizotópok a kémiai reakciókban azonos módon viselkednek, de a 13C valamivel nehezebb, mint a 12C. A növényeketis két csoportba soroljuk. Az első a C3-as csoport, ide tartozik a fokhagyma, a padlizsán, a körte, a lencse vagy a búza. A második, kisebb csoport a C4 tartalmazza a gabonaféléket, mini a köles vagy a cirok. A C3-as csoportba tartozó növények kevesebb 13-as szénizotópot tartalmaznak, míg aC4-es csoportba sorolt növényekben több található. Ha a két izotóp arányát megmérjük, a két csoport között is különbségei tudunk tenni. Amikor a C3-as csoportba tartozó növényekkel fogyasztjuk, a szervezetünkben a 13-as szénizotóp koncentrációja alacsonyabb lesz, mint amikor az étrendünk nagy részét a C4-es csoportba sorolt növények alkotják.

Az emberek és az állatok

A francia kutatók két. lyoni múzeumból származó 45 múmia koponyáját vizsgálták. A korábbi kutatások szerint mindegyik fej tulajdonosa i. e. 3500 és 600 között élt Egyiptomban. Haláluk idején 40 évesek lehettek, és a középosztályhoz tartoztak. A kutatók a maradványok elemzése során az egyéb szövetekben is megmérték az izotópszinttel.

„Leginkább a csontokkal és ti fogakkal foglalkoztunk, míg a kutatók túlnyomó többségea hajat, a kollagént és a fehérjéket tanulmányozza. Számos különböző időszakból állt néhány múmia a rendelkezésünkre, ezért nagyon hosszá időszakot Haltunk átfogni" - magyarázza a kutatás körülményeit Alexandra Touzeau, a kutatócsoport vezetője. Emellett különböző állatmintákkal is dolgozhatlak, beleértve a nílusi sügér pikkelyeit, macska-és kutyaszőröket. rágcsálók és gazellák szőrét, valamint madártollakat is.

Középosztálybeli ovo-lakto vegetáriánusok

A kutatók a múmiák csontjaiban, fogzománcában és hajában mérték a két szénizotóp és néhány más izotóp arányát. Az eredményeket összehasonlították a sertések hasonló mérési adataival. A sertéseket olyan táplálékkal etették, amely különböző arányban C3-as és C4-es növényeket is tartalmazott. Mivel a sertés anyagcseréje kevésbé különbözik az emberétől, így a múmiáknál mért adatokat az étrendjükre is vonatkoztathatták. Alexandra Touzeau az eredmények alapján azt állítja, hogy az egyiptomi középosztály elsősorban ovo-lakto vegetáriánus étrendet követett. Ez azt jelenti, hogy leginkább gyümölcsöt, zöldséget fogyasztottak, amelyet állati termékekkel, többek között tejtermékekkel és tojással egészítettek ki. A mai modern vegetáriánusokhoz hasonlóan étrendjük a búzán és az árpán alapult, miközben a C4-es csoportba tartozó gabonafélék, mint a köles és a cirok, étrendjüknek csupán a kisebb részét alkották, és arányuk még a 10%-ot is alig érte el.

A hús étrendjüknek körülbelül 20 százalékát tette ki. bár olykor elérte az 50 százalékot is. Még ez is sokkal kevesebb, mint a jelenlegi népesség esetében, ahol az ételek között a hús aránya átlagban körülbelül 64%.