Nem csak az ázsiaiak szeretik a rizst

A rizs a lakosság több mint felének tápláléka. A rizst a szemek színe és alakja szerint osztályozzák.

A barna rizs attól barna, hogy a hántolást követően nem távolítják el róla a pelyvás héj alatti „ezüsthártyát”, ami korpa és csíra, így nagyobb a tápértéke, de lassabban fő, és így keményebb marad. Magas a szelén, rost, mangán, magnézium, vas és B1, B3, B6 vitamintartalma. Tartalmaz E és K vitaminokat, és rengeteg esszenciális aminosavat és egyéb nyomelemeket. Gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Az opál rizs a hántolt rizsek egy különleges változata, melyet még a héjában felgőzölnek, s csak azután hántolnak. Ez a nyersen hántott-koptatottnál finomabb, tápdúsabb, s bár eredetileg a színe barnás, kifehéredik, mire megnő. A fehér rizs kevésbé jellegzetes ízű, a szemeket hántolják és koptatják. ’A’ vagy ’B’ minőségben kapható. A fényezett rizs a fényezetlen fehér rizsből fényező anyagok hozzáadásával készül. A vadrizs sötét színű, igazából nem rizs, hanem egy másik fűféle, a tuszkaróra termése, de lényegében ugyanúgy használjuk, mint a rizsféléket. A basmati rizst a Himalája lábainál termesztik már több száz éve. Hosszúszemű és kicsit illatos, a neve is azt jelenti, hogy az illatok gyöngye. A világ legjobb rizsének tartják, évszádok ót exportálják az Arab és Európai országokba. Aromás íze van, diós kissé, kiváló ázsiai, főleg indiai ételekhez. A jázmin rizs Thaiföldről vagy Kínából származik. Illatos rizsnek is nevezik, mert főzéskor enyhe virágaromát áraszt. Párolásakor a szemek megpuhulnak, és egymáshoz tapadnak, - így könnyen lehet pálcikával enni. Süteményekhez, vagy rizottó típusú ételekhez nem ajánlott. A vörös rizs főleg Thaiföldön terem, rövid szemű rizs, kissé rágós, diós ízű. A színe vörösebb lesz főzéskor, nagyon finom barna rizzsel vagy jázmin rizzsel. Remekül passzol salátákba. A hosszú szemű rizs főzéskor nem tapad össze, „pergős”, ezért elsősorban hagyományos köretnek való. A rövid szemű fajták általában puhára főnek, és hajlamosak az összetapadásra, ezért ezeket könnyebb pálcikával enni, és például gombócnak, pudingnak, tejberizsnek is jobbak. Rizottókészítésre kizárólag ezek alkalmazhatóak.

A rizs biztosítja az egész emberiség kalória bevitelének kb. egyötödét. De csak a barnarizsnek magas a tápértéke. Ez azért van, mert a hántolás, fényesítés miatt a rizs elveszti B-vitamin tartalmának mintegy 70%-át, és vastartalmának 60%-át. Valamint a hántolt rizs magas Glikémiás indexe miatt, nem ajánlott diabetikusoknak, és azoknak sem, akik túlsúlyosak. A korpában található rizs csökkenti a koleszterin szintet, ezért szív- és érrendszeri betegségeket is megelőzhet. A rizst általában nem főzzük, hanem pároljuk. Minden rizstípust különböző módon kell elkészíteni. Kövessük mindig a csomagoláson feltűntetett utasítást.

A hántolt rizst folyóvízben, szűrőben kell megmosni, és jól lecsurgatni. Hevítsünk kevés olajat, a rizst beleforgatjuk, és addig kell kevergetni, amíg üveges nem lesz, opálos. Ekkor fel kell önteni kétannyi forró vízzel, mint amennyi a rizs. Az elején pohárba öntve a rizst, könnyű megállapítani a térfogatát. A vízbe sót, esetleg borsot kell tenni, valamint egy kis fej, meghámozott, de egyben hagyott vöröshagymát, ezt majd a végén ki lehet dobni. Ha felforrt a víz, egészen kicsire vesszük a tüzet, s fedő alatt készre pároljuk a rizst. Amire megpuhul, felszívja teljesen a folyadékot.