Szörnyeteg a hajtóműben

A téli hónapokban több lehetőségünk adatik arra, hogy leüljünk és olvassunk. De sokan nem szeretnek klasszikusok műveihez nyúlni, valami könnyedebb, modernebb olvasnivalót keresnek. Aki fantáziáját is megmozgató, érdekes könyvet szeretne elolvasni, méghozzá úgy, hogy nem bírja letenni, akkor itt a Szörnyeteg a hajtóműben, Szélesi Sándor tollából.

Mint tudjuk, a sci-fi regények nagyon jók, izgalmasak és megmozgatja az ember fantáziáját. Én legalábbis ezt gondolom róluk. Szeretem olvasni őket, de csak úgymond lightosabb verzióban. Ne legyen vaskos, hosszú történet, hanem csak annyi, amit mondjuk egy-két nap alatt el lehet olvasni. Ezért aztán Szélesi Sándor könyve, a Szörnyeteg a hajtóműben tökéletes választásnak tűnt.

Helyszínűnk a Mithras űrhajó, ami azért jött létre, hogy egy új bolygóra jusson el, megmentve az emberi fajt. Az út több évtized hosszú. És nem éppen nyugodt. A gépházban egy titokzatos szörnyeteg lapul. Egy szörnyeteg, akitől rettegnek, és akit csak nagy áldozatok árán lehet féken tartani. Nem is akármilyen áldozatokkal. Gyerekekkel. A tudománynak hála, klónozással sikerül valamennyire kielégíteni a szörnyeteg ezen igényét. Igen ám, de valakinek ővelük is foglalkozni kell, valakinek oda kell őket kísérni a végzetükhöz. Vajon meddig lehet ezt bírni? Vajon mi fog történni akkor, ha egyszer csak megszűnik a klónozás lehetősége?

A legelső észrevételem a műfaj kapcsán lenne. Nem igazán mondanám sci-finek. Persze van benne az is, de csak másodlagosnak vélem. Ezért biztosan tudom ajánlani bárkinek a könyvet. Azoknak is, akik ódzkodnak a tudományos fantasztikumtól. Mert a könyv, sokkal inkább foglalkozik az emberi viselkedéssel, érzésekkel és az emberi kapcsolatokkal.

A főszereplő Nathan vívódása a múlttal, a bűntudattal. Sokat elmélkedtem azon, vajon mit tennék a helyében? Az, ahogy cselekszik, megoldás lenne? Elmarni magunk mellől mindenkit és bezárkózni a saját kis világunkba? Menekülni könnyebb? Ismerős lehet mindenkinek a szituáció, hiszen mi magunk is sokszor inkább elbújunk a problémák elől.

Másrészről feldühített, a többi ember miként bélyegezte meg őt. Gyilkos, mocskos gyilkos! Mindezt azért, mert ő állítja elő, adja át a klónokat a szörnyetegnek? Nem gondolnak bele, mi lenne akkor, ha ő nem vállalta volna el? Ha a családoknak attól kellene rettegni, gyermeküket bármikor elvehetik.

Kellemes csalódás, kellemes meglepetés volt számomra a kötet. Nem minden könyvnél tudom elmondani azt, ezt még egyszer szívesen elolvasnám. Ez esetben viszont bátran kijelenthetem. Magával ragadt a megfogalmazás, a történet, a mondanivaló. Különleges hangulat és megközelítés az életről, gondokról, kapcsolatokról. Ne ijedjünk meg tőle, olvassuk el bátran!

Aki ezen felül szeretne még olvasni valami izgalmasat, meglepőt, annak javasolom a Mesterségem a halál című regényt.