Dr. Hárdi István - Az agresszió világa

Ez a könyv számot tarthat mindazok érdeklődésére, akik emberekkel foglalkoznak, az agresszió problémáira megoldást keresnek és az erőszak ellen tenni is akarnak. A téma felkeltheti pszichiáterek és pszichológusok, mentálhigiénikus és szociálpolitikai szakemberek, pedagógusok és kriminológusok érdeklődését is. A könyvet számos esetismertetés, kép és táblázat illusztrálja.

Az egész világban terjedő és növekvő erőszak egyre sürgetőbbé teszi a beható megismerkedést az „agresszió világával" és a megelőzését a felvilágosítás, a nevelés és a gyógyítás útján. A kialakított látókört új ismeretekkel, adatokkal és elméletekkel tágítja a könyv második, bővített, átdolgozott kiadása, így a szerkesztő az agresszió jelenségkörét és elméleteit bemutató bevezető fejezetei is sok új anyaggal - közöttük a terrorizmusról, az állatkínzásról szólóval — gazdagodtak. Avatott szakemberek tollából új megvilágításban ismerkedhetünk meg a pszichiátria és a szuicidológia, a szociális intézmények, a politikai üldözöttek és megkínzottak, a kriminológia területén, a családban és az iskolában előforduló agresszióval. Új fejezet szól a háziorvosi munkában jelentkező erőszakról. A kérdések megközelítésében pszichoanalitikus és pszichiátriai, etológiai, szocíálpszichiátriai stb. szempontok sokoldalúan érvényesülnek. Mindenütt hangsúlyt kap a megelőzés, a felvilágosítás, a gyógyítás és a pszichoterápia fontos szerepe; így pl. új fejezet szól az erőszak művészetterápiájáról.

Fel nem sorolható, hogy az agresszió kérdését milyen sokféle irányból tanulmányozták pszichológusok laboratóriumi megfigyelésekben, különféle kísérletekben. Ennek, valamint az etológiai kutatásoknak, állatok magatartásának megfigyeléséből a kérdés szemléletét jelentősen befolyásoló elméletek is születtek. A pszichiáter a klinikai megfigyelései nyomán, így akut pszichózis - mint „veszélyeztető állapot" (régebben: „ön-, és közveszély") -szenvedélybetegség, személyiségzavarok esetében, de legfőképpen, mint igazságügyi szakértő foglalkozik e kérdéssel. A pszichoterapeuta az agressziót az egész ember szemléletében, élményvilágában és társadalmi beilleszkedésében tanulmányozza. Ebben új horizontot nyitott a lélekelemzés, amely a tudattalan világának megnyitásával az ösztönök és szabályozásuk, újabban az affektív élet mélyebb tanulmányozásával bemutatta, hogy az agresszió és az ezzel kapcsolatos lelki jelenségek milyen sokféle alakban és átalakulásban részesei az emberi pszichikus tevékenységnek. Szociológusok, szociálpszichológusok a társadalmi helyzetek, rétegek hatásával, életkörülmények megfigyelésével, statisztikai kutatással közelítenek a kérdéshez. A kriminológusok a különféle erőszakos bűncselekmények tanulmányozásával és természetesen a bűnmegelőzés - mindenki számára fontos - kérdésével foglalkoznak. Tovább folytathatnánk a szemlét az antropológia, a történettudomány, sőt a művészet oldaláról, nem is szólva az egyes határterületekről, s kapcsolódásaikról. A pszichiátria klasszikus tankönyvei - ez ideig - meglehetősen elhanyagolták ezt a kérdést. Sokszor megelégedtek a „veszélyeztető állapot" vagy az „ön-, és közveszély" hangsúlyozásával. Átengedték a részletes munkát egyes pszichiátereknek, rokon szakmáknak vagy az említett más területek képviselőinek. A világirodalomban tallózva több kiváló mű került már a szerzők kezébe, s bármilyen szerencsésnek tűnt a témák kiválasztása, bennük bizonyos rutinszerűség tükröződött, így akadt, amelyik szűkebb pszichiátriai megközelítéssel és főként konvencionálisabban, más szakágakkal találkozó pontok anyagát vette be. Más a helyzet a pszichoanalízis, esetleg a pszichológia oldaláról készített akár kiváló könyvvel. Még a legkiválóbb műben is akadtak hiányok, elsősorban a fontosabb klinikai, a pszichopatológiai gyakorlat, szemlélet szempontjainak elmaradásából következően. Nehézséget okozott a fogalmak ellentétes, tisztázatlan használata is. Külföldi közleményekben az agresszió helyett sokszor az erőszak (Gewalt, violence) - esetleg felváltva - szerepel, néha azonos, néha különböző tartalommal. E könyv szerzői igyekeztek szélesebb horizonton mozogni, s a legfontosabbnak tűnő csomópontokon keresztül bemutatni az agresszió világát.