Virágzik a cseresznyefa

Rengeteg olyan gyümölcs van, amelyet speciel mi imádunk, ezek közé tartozik a cseresznye is. Nyilván, hazánkban, leginkább nyáron van lehetősünk olyan gyümölcsöt beszerezni, amely hazai gazdáktól származik. Mindenképpen javasoljuk, hogy ilyet is szerezzünk be, fogyasszunk, ne csak az úgynevezett déli gyümölcsöket.

Akinek kertje van, az tudja, hogy viszonylag nem sok gond van egy cseresznyefával és az a kevés munka pedig teljes mértékben megéri a gyümölcséért cserében. Na, de ki mit tud erről a hazánkban meglehetősen közkedvelt gyümölcsről? Hát nagyon sokan, csak keveset. Mi viszont szeretnénk némi hasznos információval szolgálni minden egyes olvasónknak.

A noinetcafe.hu oldalon találtunk értékes információkat a gyümölcsfával kapcsolatban: „A cseresznye a meleg napfényes, de nem túl párás klímát kedveli, ami hazánkban adott is nyáron. Az évi középhőmérséklet igénye 8-10 fok, rügyei és vesszői -20 fokig bírják a téli hideget. Sajnos tavasszal a virágzás ideje alatt igen érzékeny a fagyokra, így ha a tavaszi meleg után hirtelen érkezik, egy hideg fagyos idő könnyedén károsodhat a növény és oda az idei termés. Talajban jó minőségű humuszban gazdag és jó vízáteresztő képességű földet kedveli a túlkötött vagy túl meszes talajon nem él meg.

A régi kertekben a cseresznyét előszeretettel ültették szőlő, mellé mert a két növény jól megfér egymás mellett. A cseresznyefa alatt sajnos a dísznövények nem élnek meg így ne ültessünk alá virágzó növényeket vagy tavaszi hagymásokat ám néhány zöldség fajtával próbálkozhatunk, hagymafélékkel, zöldborsóval vagy zöldbabbal. Ne ültessünk egymás mellé közvetlenül több gyümölcsfát, és ne akarjuk a terasz szélére vagy fal mellé szorítani, mert kedveli a levegős tereket. Ha mégis több cseresznyefát szeretnénk kertünkbe telepíteni minimum 8 méter sor és tőtávot hagyjunk köztük. Ha kerítés mellé ültetjük, a cseresznyét gondoljunk arra is, hogy a szomszéd esetleg szót emel ellene így tartsuk be a két-három méteres távolságot, mert utána jöhetnek a gondok az átnyúló ágakról a szemetelő fáról, ha senki nem szedi le a gyümölcsöt, és a további nézeteltérésekről.”

Mi mindenképpen szeretnénk buzdítani az olyan embereket, akik rendelkeznek kerttel, hogy ültessenek cseresznyefát, hiszen össze sem hasonlítható a frissen szedett, illetve elfogyasztott cseresznye azokkal a gyümölcsökkel, amelyeket külföldről hoznak. Nyilván van egy kis munka vele, de nem több mint egy átlagos kerti munka. Tény, ugyanakkor az is, hogy viszonylag sok betegség megtámadhatja a cseresznyefánkat. Ilyen lehet például a cseresznyelégy is, amely az érésben lévő gyümölcs héja alá rakja a petéit, ennek következtében pedig kukacos gyümölcsöt kapunk. Ez ellen leginkább permetszerrel lehet védekezni. Ilyen lehet például a téli lemosó permetszer vagy a tavaszi megelőző permetszer is. Egy fontos tényt azonban mindig tartsunk be, soha ne permetezzük a fát a virágzás ideje alatt. Továbbá ősszel ajánlatos elvégezni a koronametszést is, amelynek következtében szép koronájú lesz a fánk. Ajánlott a vezető vessző alatt előtörő erős vesszőt levágni, különben elmaradhat majd a szép, egészséges termés. Ezt évente egyszer elég elvégeznünk, mégpedig augusztus, illetve szeptember között. Ilyenkor végezhetjük a koronaalakító és ifjító metszést is. Lényegében más dolgunk nem is nagyon van vele, leszámítva a gyümölcsre éhező madarakat. Az elriasztásuk érdekében használhatunk akár madárijesztőt is és akkor nem fogják előlünk elkapkodni vagy megrongálni a termést.