A szívességek szeretetnyelve

Már írtunk korábban a kedves szavak szeretetnyelvéről, amikor a párunkkal úgy éreztethetjük legjobban, hogy milyen fontos nekünk, ha gyakran megdicsérjük, bátorítjuk.

A második a minőségi idő szeretetnyelve, amikor abból érzi leginkább, hogy szeretve van, ha közös programokban veszünk részt, és figyelmünket ilyenkor egyedül neki adjuk.

A harmadik az ajándékozás szeretetnyelve, amikor legjobban kis ajándékokkal tudjuk elbűvölni. Ilyenkor nem az ajándék értéke számít, hanem maga a gesztus, amit jelképez. Ma pedig tovább megyünk, és a negyedik típusról fogunk bővebben írni, azokról, akiknek a szeretetnyelvük a szívességek.

Az utóbbi évtizedekben, legalábbis a modern társadalmakban, már nem választják külön a férfi feladatkörét a nőétől. Persze vannak ugyan dolgok, amiket általában a nők, vagy általában a férfiak végeznek, de ezek már nem általánosíthatók. Manapság már nem feltétlenül a férfi nyírja a füvet, vagy lapátolja el a ház elől a havat, a legtöbb nőnek van polgári munkája a háztartás mellett, és az sem lett ritka, hogy az apa menjen szülési szabadságra. A szerepek helyenként felcserélődtek, a határok elmosódtak. Talán ebből fakad, hogy sokszor igen nagy különbségek mutatkoznak a párkapcsolati szerepek felfogásában nő és férfi között. Mindegyikünk látott otthon egy mintát, ami beleégett a fejünkbe, és ezt próbáljuk belevinni a kapcsolatainkba. De mivel más-más családi háttérrel rendelkezünk, ez sok esetben nem egyezik meg. Ilyenkor hasznos, ha leülünk és négy szem közt megbeszéljük, ki mit vár el a másiktól.

Ha a férfi hazaérve a munkából azt látja, hogy párja majd beleszakad a teendőkbe, mert épp vacsorát főz, közben tűri be a száraz ruhát, hogy kiteríthessen a frissen mosottakat, és esetleg még egy-két gyerek is nyafog a lába alatt, akkor jól teszi, ha gyorsan odaáll, és megkérdezi, hogy miben segíthet. Ugyanis ha a nő szeretetnyelve éppen a szívességeké, akkor hiába bizonygatja neki reggeltől- estig, hogy mennyire szereti, hiába halmozza el értékes holmikkal, de ha nem segít, amikor szüksége van rá, akkor hiába az egész. A nő úgy fogja érezni, hogy szavait nem képes tettekre váltani, az ajándékokkal meg csak a látszatot akarja fenntartani. Ugyanígy van ez fordítva is. Ha a férjed/ párod az elfoglaltabb kettőtök közül, akkor jó, ha odafigyelsz, hogy miben segíthetnél te be neki. Például, ha három helyre is el kell szaladjon rövid idő alatt, akkor jobban teszed, ha nem azzal nyaggatod, hogy mikor visz el téged vásárolni, hanem ehelyett felajánlhatod, hogy az egyik helyre beugrassz helyette.

Vannak olyan esetek is, amikor a párok között minden rendben lehetne, mert szeretik egymást, és igyekeznek ezt ki is mutatni, de csak úgymond a maguk módján. Itt az egyedüli hiba, hogy nem tanulták meg egymás szeretetnyelvét, a sajátjukon próbálnak kommunikálni. Vegyünk egy konkrét esetet. Lehet megtörtént nálatok is, hogy a párod nagyon is segítőkész. Nem kell neki szólni, hogy megtelt a szemetes, a fürdőkádat rendszeresen kimossa maga után, nem hagy mosatlant a kagylóba, ha teheti, vállalja a porszívózást, de ezt te természetesnek vetted. Még az is lehet, hogy igazad van abban, hogy a modern társadalomban az a minimum, ha a férfi is besegít a házimunkákban. Ezzel szemben te elvárnád, hogy szeretete jeléül néha meglepjen valami kedvességgel, nem nagy értékben, csak amolyan figyelmességképp, hogy érezd, még fontos vagy neki, úgy, mint amikor egymásra találtatok. Egyik oldalról a párod azt mondja, hogy ő mindent megtesz érted, fáradtan, munka után is azon van, hogy neked könnyebb legyen, másik oldalról meg te azt mondod, nem érzed, hogy szeret. Ez azért lehet, mert az ő szeretetnyelve a szívességek, a tied meg az ajándékozás.

Ha megtanulod, hogy párod melyik nyelvet beszéli, garantáltan boldogabbá teszed őt, és ezáltal te is boldogabb leszel. Hiszen ha örömet szerzel a társadnak, annak te is részese leszel.