Íme, hogyan is kell növényt szaporítani sarjnövényekről!

Egyes növények a leveleik vagy a virágzó száraik végén apró hasonmásokat nevelnek, amelyekkel gyorsan gyarapíthatjuk a növénygyűjteményünket. A lecsüngő kis sarjnövények egyes szobanövénynek a jellegzetes karakterét is megadja.

A vadonban a sarjnövénynek előbb-utóbb az anyanövényhez közel a földben vagy például a vízipálma esetében, a vízben landolnak, ahol gyökeret is eresztenek. Így nincs más dolgunk, minthogy megfelelő közeget biztosítsunk ennek a természetes folyamatnak az elősegítésére. A vegetatív szaporítás lényege, hogy az új növény neveléséhez az anyanövény valamely részét, jelen esetben a sarjnövényt felhasználjuk. Épp ezért fontos, hogy egészséges növényt válasszunk, mert tulajdonságait az utódnak is átadja.

Az ültetéshez amúgy laza, jó vízelvezetésű földet használjunk, ilyenek a különböző csíráztató és gyökereztető földek is. Ezzel a gyökérképződést segítjük el. Páfrányokhoz legjobb a tőzegmoha, lombföld és perlit vagy durva homok egyenlő keveréke. Ha a sarjnövénynek kifejlett gyökerei vannak, használhatjuk az anyanövénynél is használt közeget. A sarjnövényeket éles ollóval vagy metszőollóval vágjuk le az anyanövényről, majd alacsony tálcára vagy 5-12 cm széles, kis cserepekbe ültessük őket. Egyes növényeknek, mint például a páfránynak, jót tesz a páradús környezet is. Használjunk lecsukható szaporító-ládákat, vagy csomagoljuk be nejlonzacskóba. A meleg szintén elősegíti a gyors gyökérképződést, de a legtöbb növénynél a normál szobahőmérséklet is megfelelő.

Nincs kimondottan kedvező időszaka a szaporításnak, a növényeket akkor válasszuk le, amikor már elég nagyok az önálló életre. Annyit vágjunk le, amennyi új növényt szeretnénk, és amennyi nem rontja el az anyanövény külsejét. A gyökeres növénykéket leválasztás után azonnal elültethetjük és felnőtt növénynek kezelhetjük. Ha a sarjnövény hosszú inda végén fejlődik, vágjuk le ott, ahol az indához kapcsolódik, majd vágjuk le az indát is az anyanövényről. A csokorosindánál például egy indán több növényke is nőhet, ilyen esetben az indát csak addig kell visszavágni, ameddig a következő növénykéhez nem érünk. Ne ijedjünk meg az ültetés után attól sem, hogy az anyalevél elrothad, vagy rothadni kezd – ez természetes.

Biztos siker a csokrosindával

A csokrosinda kitűnő alany a vegetatív szaporításhoz, mert ellenálló, számos kis sarjat hoz, és többféle módszerre is jól reagál. Ha a sarjnövénynek kifejlett, erős gyökerei vannak, egyszerűen válasszuk le és ültessük el. Ha a gyökerek még csak most kezdtek kialakulni, leválasztás után tegyük vízzel teli befőttesüvegbe vagy pohárba, de úgy, hogy a gyökereket érje csak a víz. Amikor a gyökerek már 2-3 cm-esek, ültessük el és a szokásos módon ápoljuk. Szintén jó módszer, ha a növénykéket még elválasztás előtt elültetjük, és csak 1-2 hónap múlva, kifejlett gyökerekkel és új hajtásokkal választjuk le őket.

A tyúkanyó szaporítása

Ezzel a növénnyel is könnyen lehet dolgozni, nagyon alkalmas a vegetatív szaporításhoz. Egy tiszta és kicsi cserepet kétharmadáig töltsünk meg laza, jó vízelvezetésű földdel. Egészséges növénykét válasszunk el az anyanövénytől, 2-3 szép levéllel együtt. A főlevelet éles ollóval vágjuk le ott, ahol az indája érintkezik az anyanövénnyel. Vágjuk le az indát, majd óvatosan nyomjuk a levelet a földbe, hogy a sarjnövény alja elég közel legyen a földhöz. Óvatosan locsoljuk meg, majd tegyük meleg, közvetlen napfénytől védett helyre. Ne öntözzük túl, de azért legyen mindig nedves a földje.