Partnereink

Miért vesszük drágán a bútort?

Miért vesszük drágán a bútort?

Mindenek előtt azt szeretném elmesélni, ki vagyok, és legfőképp hogyan jövök ahhoz, hogy olyan problémákról beszéljek, amelyek téged is érintenek. A nevem Axanne, ami az Oxana franciásított változata. Nemrég költöztem vissza az otthonomba, Budapestre, miután befejeztem Berlinben, Londonban és Párizsban folytatott tanulmányaimat.

Az internetes értékesítés szakértőjeként évekig dolgoztam az online kereskedelemben Európa-szerte, és munkámmal új cégek felépítésében segédkeztem. De lényegében internetfüggőként lehetne aposztrofálni engem, olyannak, aki nem mulasztotta el, hogy regisztráljon az összes lehetséges közösségi oldalon, és azt sem, hogy kipróbálja a legújabban elérhető online szolgáltatásokat. Mondhatni, az okostelefonom olyan, mintha a meg nem született húgom lenne.

Visszatérés Budapestre

Azzal, hogy visszatértem az otthonomba, csatlakoztam a családom 25 éves vállalkozásához, mely középosztálybeli otthonok számára értékesít import bútorokat. Kezdetben ez még csak egy mellékes állás volt számomra, leginkább az volt a célom, hogy egy kis modern frissességet, újítást vigyek a családi vállalkozásba, főképp az IT-s megoldások – többek közt az online értékesítés, az online marketing – oldaláról, hiszen a szüleim ahhoz a generációhoz tartoznak, akik még a CD-t tartják a legfrissebb számítógépes fejlesztésnek. Eleinte nem terveztem tehát, hogy hosszú időt töltök majd a szüleim vállalkozásában, tekintve, hogy az volt a célom, hogy egy nagy, internetes cégnél fogok majd elhelyezkedni a fővárosban. Alíz bútor-csodaórszágbanKét dolog azonban arra késztetett, hogy megváltoztassam ezt az elképzelésemet: először is libabőrös lettem, amikor először végigjártam a bútorraktárt, melyben lenyűgözött a kényelmes székek és az elegáns asztalok finom és mással összehasonlíthatatlan, végtelen vonalvezetése. Azonnal beleszerettem a színes bögrékbe, a modern tükrökbe, a praktikus komódokba és az aranyos kiegészítőkbe, melyeket legszívesebben rögtön hazavittem volna. Úgy éreztem magam, mint Alíz bútorcsodaországban, éppen a nyúlra, vagyis a megfelelő darabra vadászva. A második dolog, ami miatt megváltoztattam a kezdeti elképzelésemet pedig az a pillanat volt, amikor megtudtam, hogy mennyiért értékesítik az üzletek ezeket a darabokat a vevőknek.

Miért olyan drágák a bútorok és a dekorációs elemek az áruházakban?

Nem is magukon a magas árakon rökönyödtem meg, hanem azon az óriási nyereségen [0] , ami egy-egy bútordarab eladása után a termékből visszajön. Az előállítási és az eladási ár közötti különbség ugyanis hatalmas! Szó szerint mindenki – a tervező, a gyártó, a márka, az importőr, aki külföldre szállítja a terméket, a kis- és nagykereskedő is – lecsípi a maga részét a tortából addigra, amire az áru a boltokból a vevőkhöz jut. Sok éhes szájat kell tehát megetetni, ez pedig azt is eredményezheti, hogy a tényleges előállítási költség mellett akár 80 %-al [1] emelkedhet az eladási ár, amiből csupán 20 % megy az előállításra és a munkások bérének kifizetésére, akik a termékek nagy részét még mindig kézzel állítják elő [2]. Hiszem, hogy mostanában a 80%-os nyereség több mint nem fair. De engedd meg, hogy elmagyarázzam, ez hogyan is működik.

Így zajlik egy bútordarab előállítása

Vegyünk példának egy széket (azt azért szögezzük le, hogy még egy egyszerű vizespohár is hasonló folyamaton megy keresztül). Kezdjük az elején: valakinek meg kell terveznie a szék kinézetét (ha úgy tetszik stílusát), anyagát, színét. Emellé jön az, hogy megfeleljen a funkciójának, valamint kényelmes is legyen használni. Lényegében valakinek vállalnia kell a felelősséget azért, hogy a dolgaink szépen mutassanak a lakásban – ezért tervezőre mindenképp szükség van. Ők viszont csak egy nagyon kis töredékét kapják a termelési költségből fizetségként, általában az ár egyhuszad részét.

A következő lépés az, hogy találjunk egy megbízható gyárat, aki legyártja azt a tervek alapján, amelyet mi aztán széknek nevezhetünk. Fontos ennél a lépésnél megjegyezni, hogy megbízható üzemről beszélünk, ami a terveket pontosan kivitelezi, és mi jó minőséget kapunk a pénzünkért.

Bútor koncepció

Az üzem beszerzi a nyersanyagot a gyártáshoz és általában 90%-ot hozzáad az induló költségekhez, amelyek lefedik a kiadásait (ez magába foglalja már a munkaerőt és a berendezéseket is). Eddig a pontig tisztán láthatjuk az értékteremtő folyamatot, és egy tökéletes világban már meg is vásárolhatnánk a széket, hogy azon ülhessünk a következő vacsoránál. Valahogyan azonban ennek a széknek meg kell találnia az útját a gyárból a mi otthonunkba. Általában ezek a gyárak ázsiai országokban találhatóak, ahol még a legolcsóbb és legegyszerűbb bútorok is nagyon munkaigényesek. Ezeket az üzemeket helybéli emberek üzemeltetik, akik a legtöbb esetben nem beszélnek idegen nyelvet és nem akarnak vesződni az értékesítésből fakadó problémákkal. Ezért ezeket helyi ügynökök veszik át tőlük és tárgyalnak a nemzetközi ügyfelekkel. Találkozhatsz velük vásárokon vagy bemutató rendezvényeken, expókon. Ők megközelítőleg 15%-ot adnak hozzá a gyártási árhoz jutalékként.

Az ügynökök ezután eladják a terméket nagy mennyiségben a külföldi országok (mint például Magyarország) importőreinek. Az importőr cégek további 65%-ot számolnak rá körülbelül a felvásárlási árra (a helyi ügynök által megajánlott összegre) azért, hogy megvásárolják ömlesztve, majd tárolják a példánkban szereplő széket. Itt aztán felmárkázzák az adott terméket, így különböztetve meg magukat más piaci szereplők termékeitől. A márkateremtés ugyancsak pénzbe kerül és ezzel együtt a meghatározott árkategóriával a minőséget próbálják fémjelezni. Legalábbis ez volt a stratégia az internet előtti korban.

Az importőröktől végül felvásárolják a nagykereskedők, akik átveszik a szék terjesztésének feladatát, s eljuttatják a helyi üzletekbe. Ez a mozzanat ugyancsak 40%-al növeli az importőr által meghatározott árat. Újabb három szereplő kerül a folyamatba, akiknek nagyfokú hatása van a végleges ár kialakulására, anélkül, hogy egyszer is kapcsolatba kerültek volna a vásárlóval.

A szék végre eljutott a boltba, ahol újabb költségek terhelik: az alkalmazott fizetése, az üzlethelység, a raktár és a parkoló bérlése, a promóció ára és a kereskedelmi tevékenységért fizetett különböző helyi adók. Az internetet megelőző korban ezek a költségek mind az üzlettulajdonosára hárultak, aki egyértelműen beépítette ezeket a költségeket a termék árába. Az üzlet méretétől és elhelyezkedésétől függően akár további 60-85%-os árnövekedéssel számolhatunk a szék esetében.

Mindent egybe véve, ha a szék becsült bolti ára 10 000 Ft lenne (áfa nélkül), akkor 2 100 Ft-ot fizetnél a tervezésért és a gyártásért. Körülbelül 3 300 Ft lenne a közvetítők által felszámolt költségek, amelyek elhoznák egyik országból a másikba és 4 600 Ft a helyben tárolása és a drága infrastruktúra fenntartása. De miután ezt a rengeteg szereplőt megfizetted a történetben, a széked még mindig nincs az otthonodban, valahogy haza kell szállíttatnod az üzletből. Ezért vagy saját üzemanyag-költségen, tömegközlekedésen (ami nem egy egyszerű feladat) vagy pedig rendelhetsz házhozószállítást, ami ugyancsak növeli a költségeidet.

Nyilvánvaló, hogy ezek a számítások csak becsült értékek, amelyek korábbi tapasztalataimon alapulnak. De ha kicsit utánaszámolsz, Te is felismerheted azt, hogy a legtöbb esetben ezek a számok nagyon közel állnak a valósághoz.

Szöveg, képek: butoraim.hu

Hozzászólások

hírdetés

Kapcsolódó cikkek

Szépség

Névnap 10.19.

Ma Nándor napja van.

7 érdekesség a hazai termálvizekről

Magyarországon nem nehéz jótékony hatású vizekre lelni, hiszen hazánk bővelkedik a gyógyforrásokban. Mégis, ha szeretnénk rátalálni a számunkra legmeg...

  • 2017-10-13 19:33
Mesekönyveket gyűjtünk rászoruló gyermekek számára!

Kérjük, hogy vegyen részt a SPAR Magyarország és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat könyvgyűjtő akciójában! Gyűjtse otthon és munkahelyén a feleslegess...

  • 2017-10-13 15:27
Fluor Tomi szerint a beatbox sem segített a magányos ősemberen

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait veszik górcső alá a Comedy C...

  • 2017-10-13 11:45
Öt mesébe illő látványosság Izlandról

Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az ...

  • 2017-10-13 09:38
Coming out nap a Viacomon

Október 11-e a nemzetközi Coming Out Day, vagyis az Előbújás napja, amikor az LMBTQ közösség az elfogadást, a nyitottságot és az őszinteséget ünnepli....

  • 2017-10-12 22:21

hirdetés

Ada laktózmentes fehérjével fogy

A népszerű műsorvezető és kétgyermekes anyuka, Ada mindig is odafigyelt arra, hogy egészségesen étkezzen. Gyermekkora óta sportol, sőt az elmúlt évekb...

  • 2017-10-12 20:50
Trumpot ejtették, új trollkodásokkal jönnek a South Park negyedikesei

Október 12-én, csütörtöktől vadonatúj részekkel jelentkezik Cartman, Kenny, Kyle, Stan és a coloradói kisváros, South Park apraja-nagyja a Comedy Cent...

  • 2017-10-12 19:20
Bódi Gusztiék vendégül látták Schobert Norbit és Rubint Rékát

Most csütörtökön a Sláger TV műsorának vendége lesz Rubint Réka és Schobert Norbi. A méltán híres fitnesz gurukat most először látja vendégül Bódi Gus...

  • 2017-10-12 17:50
1,8 milliárd forint a Fashion Days fél éves bevétele

Idén január és augusztus között 1 823 138 000 Ft volt a Fashion Days magyarországi bevétele. Ez a vártnál magasabb, 44%-os növekedést jelent a tavalyi...

  • 2017-10-11 20:51
Lelassult a lakások drágulása

Lassult a lakásdrágulás a második negyedévben: a használt lakások ára már csak 7,8, az újaké 4,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

  • 2017-10-11 17:55

Minden cikk

hirdetés

Likeolj minket

hirdetés