Filmajánló: Mancs

Mancs címszerepét Alex és Ropi nevű németjuhászok alakítják, akiket Halász Árpád kutyakiképző edzett, képezett ki a szerepre a Gödöllői Kutyasport Központban.

A Mancs története a kilencvenes években zajlik egy magyarországi kisvárosban. Fehér Zoltán villamos-szerelő valamint felesége, akit úgy hívnak, hogy Eszter első gyermeküket várják. Zoli elhunyt öreg cimborájától egy hiperaktív németjuhász kölyköt örököl, akit felesége előtt titokban akart tartani, és az épülő hegyi házába fogad be. A kutyát Mancsnak nevezi el, minden szabad percét vele üti el, kitűnő mentőkutyává válik ez idő alatt, de hazugságai végett a családjában és a munkahelyén egyre nagyobb gubancba keveredik. Ez a film remek módon bemutatja a kiskutya és leendő gazdája találkozását illetve az egymásra találását, az események fonalán végig követhetjük, hogyan küzdik le barátaikkal együtt a problémákat és válnak igazi, összetartó, profi mentőcsapattá.

Mancs és gazdája viszonyát nézzük egy kicsit közelebbről. A film felépítése keretes történet, ebben egy fiatal anyuka mesekönyvből olvassa fel leányának Mancs kalandokkal teli életét. A könyv illusztrációi életre kelnek, a szereplők megelevenednek, a feledhetetlen történet elénk tárul: hogyan is lehet, hogy egy árva kiskutya és szerető gazdája a brassói földrengésben embereket mentő hős csapattá alakul. A mesét hallgató kislány beleéli magát Mancs helyzetébe és történetébe, épp ezért az érzelmei átszínezik a cselekményeket, de a nézőknek lehetősége nyílik arra is, hogy Mancs bőrébe is belebújjanak, így a sztori a vásznon a gyerek valamint a kutya képzelete, érzékelései alapján folyik. A kellékek, a színek stilizáltak, a film remekül zsonglőrködik a dimenziókkal ezalatt értve azt, hogy a tárgyak óriásira nőnek, vagy kicsire törpülnek, riasztóvá vagy vonzóvá válnak, attól függően, hogy Böbe illetve Mancs érzelmei mit mondanak.

A Mancs című film nem más, mint tiszteletadás a világ valamennyi mentőkutyája előtt, akik bátorságuknak valamint helytállásuknak hála gyermekek, nők valamint férfiak ezreinek életét mentik meg. Ez az alkotás természetesen a magyar mentőkutyáknak is emléket állít. Hiába van a nagy technikai fejlődés, a mentőkutyák a mai napig vitális és pótolhatatlan segítségnek számítanak a katasztrófahelyzetben, illetve eltűnt emberek keresése során. A haiti földrengést követő időszakban a mentőkutyák százharminckét túlélőt találtak a romok alatt. A magyarországi mentőkutyák évente több 100 esetben segítik az eltűnt emberek felkutatását, és ezzel a mentők valamint a rendőrség munkáját. A magyar mentőkutyák kétségtelenül ki lehet jelenteni, hogy a világ élvonalába tartoznak, 2009-ben a Mentőkutya Világbajnokságon a magyar csapat nyerte el a világbajnoki címet.

A Mancsnak azért is lesz és van nagy sikere, mivel a játékfilm és rajzfilm különleges ötvözete, és ez kicsiket valamint nagyokat egyformán lenyűgöz és csodálatba ejt.

Pejó Róbert kiemelte: „Nagy kihívást jelentett megtalálni a gyerekek, a szülők, a nagyszülő közös nyelvét, hogy a Mancs történetében és képi világában egyaránt izgalmas legyen minden korosztálynak. A film a realitásban játszódik, de időnként animációra vált, a gyerekek könnyedén ugrálnak a két világ között, a felnőtteknek pedig izgalmas élmény. A film legfontosabb üzenete, mindannyiunk rejtett vágya, ami bármelyikünkkel, bármikor megtörténhet: hőssé válni a mindennapokban. A Mancs a hétköznapi emberben élő gyermeki vágyat viszi a vászonra: a barátság, az összefogás, a hűség, és a kitartás nagy tettekhez vezethetnek.”