Szintetikus tusfürdők: Mérgek a bőrön át

A hetvenes-nyolcvanas évek óta hódít a tusfürdők divatja. Fogyasztók tömegei vásárolják ezeket a csodaszereket, abban a hitben, hogy bőrüket így megóvhatják a szappan szárító hatásától.

Manapság funkciójuk is igen eltolódott: már nem csupán tisztálkodásra alkalmasak, hanem „aromaterápiás”, „antibakteriális”, „bőrmegújító” stb. tulajdonságokkal is fel lettek vértezve. Nem csoda hát, hogy a fogyasztók többsége beveszi a hangzatos szlogent és megvásárolja a terméket, mit sem tudva a flakonban rejlő vegyi anyagok egészségkárosító hatásairól.

Mitől szárad ki a bőröm?

A szintetikus tusfürdők többségében a Sodium Laureth Sulfate nevű vegyszert alkalmazzák mosóaktív anyagként. Ez egy agresszív tenzid, amely – mivel hatására a bőrben lévő vízmegtartó anyagok is kioldódhatnak – erős bőrkiszáradást okoz. Ezt a gyártók különböző zsírosító anyagokkal próbálják ellensúlyozni. A Sodium Laureth Sulfate tartalmú kozmetikumok rendszeres használata nyálkahártya irritáló lehet, ráadásul ez az anyag a samponokban és tisztítószerekben található más vegyi anyagokkal reakcióba lépve rákkeltő nitrátok és dioxinok keletkezéséhez járulhat hozzá. Mindezek miatt érdemes olyan természetes alapanyagokból készített tusfürdőt használni, amely gyengébb, növényi eredetű tenzideket (Pl. Sodium Coco-Sulfate) tartalmaz.

Jó alternatíva lehet még a szappan használata, hiszen eltávolítja a különféle szennyeződéseket, a zsírt, valamint az elhalt hámsejteket, puhítja a bőrt, és segíti annak természetes működését. Sokkal kevésbé szárító hatású, mint a szintetikus tusfürdők, ráadásul megelőzi a szaruréteg megvastagodását, ami a szőrtüszőgyulladás egyik leggyakoribb oka.

Mérgek a flakonban!

Bár a mosóaktív anyag a tusfürdő egyetlen olyan összetevője, amely a termék fő funkciója (tisztítás) miatt kerül bele, még számos egyéb, a készítmény tulajdonságait „javító” vegyszer található a flakonban. A romlás elkerülése miatt különféle tartósítószerek és UV-szűrők, az „élvezeti érték” fokozása végett illatanyagok és színezékek, „bőrápolás” céljából pedig zsírosítók és PH szabályozók, valamint egyéb technológiai anyagok rejlenek a szintetikus termékekben.

Sajnos több vegyszerrel kapcsolatban súlyos egészségügyi kockázatok merülhetnek föl, ezért – amennyiben mindenképpen szintetikus tusfürdő használata mellett döntünk – próbáljunk olyat választani, amely legalább a legveszélyesebb komponensektől mentes.

Persze a legjobb megoldás, ha egyszerű növényi bio szappant vagy öko tusfürdőt választunk.

Hogy a döntést megkönnyítsük, összegyűjtöttük a tusfürdőkben előforduló legkárosabb vegyi anyagokat:

• A tartósítószerek közül a formaldehid az egyik legveszélyesebb. Manapság már ritkán használják a kozmetikumokban, közvetetten azonban fennáll a szennyezettség lehetősége. Léteznek ugyanis olyan tartósítószerek, amelyekből rákkeltő formaldehid szabadulhat fel.
• A tartósítószerek közül még a triclosan és az MDGN (metildibromo-glutaronitril) tartozik a káros vegyszerek élvonalába. Bár az utóbbit a legtöbb kozmetikumban betiltották, a tusfürdőkben max. 0,1%-os jelenléte még megengedett. Használata ennek ellenére kockázatos, ugyanis az eddig elvégzett vizsgálatok szerint súlyos allergiás bőrreakciókat okoz. Kisgyermekek számára különösen veszélyesek lehetnek az MDGN-tartalmú készítmények, ugyanis bőrük kevésbé ellenálló.
• Különösen veszélyesek még a különböző MEA, TEA és DEA-vegyületek, ugyanis rákkeltő nitrózaminokat adhatnak le. Ezek a vegyszerek tartósítószer, emulgeátor, illetve tenzid gyanánt kerülnek a különféle termékekbe.
• A PEG (polietilén-glikol) emulgeátorok csoportja ugyancsak gyakori összetevője egyes kozmetikumoknak (tusfürdők, fürdősók, kenőcsök stb.). Amellett, hogy ezek az anyagok potenciálisan rákkeltőek, csökkenthetik a bőr természetes nedvességtartalmát, gyorsítva ezzel az öregedést. Ráadásul könnyen átjárhatóvá teszik a bőrt, megkönnyítve az egyéb káros anyagok bejutását.

A lista természetesen még korántsem teljes. A különféle színezékek (amelyek jelenlétének csupán esztétikai funkciója van), tartósítószerek, és az olykor száznál is több komponensből álló illatanyagok például erősen allergének lehetnek. (Az allergia kockázata persze – egyéntől függően – a növényi alapanyagokból készült termékek esetén is fennáll!) Emellett számolnunk kell a PVC csomagolóanyagok miatt felmerülő problémákkal, hiszen a tárolás során az ilyen típusú flakonokból rákkeltő ftalátok oldódhatnak ki a termékbe.