Felfelé az öröklétbe

Aki már járt Törökországban, tapasztalhatta, hogy a Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből ismert kerengő dervisek tánca - vagyis annak színpadi változata - minden turistacsalogató folklórműsorban szerepel. Szektájuk, a mevlevi dervisrend történetével, filozófiájával az anatóliai Konyában, a Mevlana Múzeumban és az évente megrendezett fesztiválon ismerkedhetünk meg alaposabban.

A felbecsülhetetlen értékű történelmi és kultúrtörténeti ereklyéket, műkincseket őrző Mevlana Múzeum a világ-V örökség része. Törökország egyik leglátogatottabb kulturális helyszíne, a muzulmán törökök zarándokhelye. Abban a konyái durviskolostorban rendezték be. ahol Dzsaláladdín Rúmi (török írásmóddal Celaleddín Rumi) perzsa nyelvű szúfi misztikus filozófus és költő élt, és ahol az ő türkizkék, faragott kövekkel borított türbéje - sírtornya - található. A Konyában alapított és műkódö szúJi testvériség a szent ember népszerű mevluna ('a mi urunk' titulusáról kapta a nevét.)

Város a történelem viharaiban

Az Anatóliai-magasföldön több mini 1000 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő, ma közel egymilliós nagyváros a világ legrégebben - a Kr. 3. évezred óta lakott helyeinek egyike. A monda szerint a pusztító vízözön után itt épült elsőként város, amelyet aztán görög mitológia hérosza, a Medusza lefejezésére induló Perszeusz is útba ejtett. A település az ókorban Ikonion néven különböző hatalmak fennhatósága alá került. A Hettita Birodalom összeomlása után Phrugia része lett, majd miután hellenízálódott, a hadjáratból visszatérőben itt pihent meg Xenophón a tízezrek, néven ismertté vált zsoldosok élén, és a perzsa háborúban itt ütött tábort Nagy Sándor. A Pergamoni Királysághoz tartozott. Miután az arabok háromszor földig rombolták, a szeldzsukok a Rumi Szultanátus fővárosává tették. A keres/les hadak átvonulása után Konya már mai nevén élte fénykorát - de csak amíg a keresztül viharzó mongolok föl nem dúlták. Attól kezdve, hogy a két földrész és két tenger uraként emlegetett Mehmed Anatóliát is meghódította, Konya immár az Oszmán Birodalom egyik jelentős központjakén! fejlődhetett.

Legrégebbi épületeit alaposan megtépázták a történelem viharai. A várost 108 bástyával díszített falakkal megerősítő, felvilágosodott szellemű szeldzsuk Aláeddín Kejkubád pompás palotája ma romokban áll. Épségben maradtak viszont és látogathatók az általa építtetett, díszes vallási építmények, köztük a róla elnevezett mecset is, ahol a szeldzsuk uralkodók földi maradványait őrzik. Minden építészeti alkotás közül azonban a legkülönlegesebb a város szívében fekvő derviskolostor, a Mevlana Tekke.

A mester és tanítványai

Dzsaláiaddín Rúmi (1207-1273), azaz Mevlana, az egyik konyái medresze (vallástudományi iskola) filozófusa és tanítója egyben a legnagyobb hatású perzsa nyelvű misztikus költő volt. Tökéletesen ismerte az iszlám jogot és hagyományokat, a perzsa, indiai és arab irodalmat, de tanulmányozta a görög filozófusokat is. Leghíresebb műve a 26 000 rímpárból álló Masznavi jé mánaví (Spirituális párversek) című. szabad asszociációkban bővelkedő költeménye óriási halassal volt a muszlim misztikus gondolkodásra és irodalomra. A szúfi miszticizmus alapgondolata szerint amikor a kifürkészhetetlen akaratú Allah megteremtette a világot, hogy gyönyörködjék benne, egy könnycseppje lehullott a porba. Ebből az isteni könnycseppből született az emberi lélek, amely örökké visszavágyik Isten szemébe, újra akar egyesülni Istennel. A keresztény szerzetesekhez hasonlóan a világról való lemondás jegyében szegénységet fogadó, aszkétaéletet élő dervisek misztikus kapcsolatban álltak Allahhal, és imádkozással, meditációval, tánccal igyekeztek közelebb kerülni hozzá.

Forrás: wikipedia

Kép: wikipedia.org