Értsd meg a macskád!

A macska így gondolkozik: „Itt van ez az ember. Ha éhes vagyok, megetet, ha szeretetre van szükségem, megsimogat, ha beteg vagyok, meggyógyít. Én vagyok az Isten!"

Vegyük sorra a legfontosabb jelzéseket: a zászlószerűen lobogtatott farok a bizalom valamint a mérsékelt jókedv jele, a földhöz lapuló test a támadási szándékot mutatja. A tágra nyitott szem, az élénk tekintet bizalmat valamint érdeklődést áraszt, a hátrahúzott fül pedig az izgalmi állapot, az erős figyelem jele. Amennyiben a tekintetét elfordítja, füleit lelapítja, valamint csak félve néz a gazdára, az a szégyen valamint a megadás jele – nagy esély van arra, hogy valami rossz fát tett a tűzre. Ha a macska hátát felpúposítja, farkát felemeli, valamint az első lábaival kicsit toporog, tuti hogy szimpatikusak vagyunk neki. Amennyiben fülét leszegi, teste lelapul, izmai megfeszülnek, úgy támadni illetve menekülni készül. Amennyiben a pofáján összegyűrődik a szőr, testét hátrafelé húzza, néha-néha torokból még morog is hozzá, hátán bundáját felborzolja, akkor jobb, ha egy lépést hátrálunk, mivel valamiért fenyegetve érzi magát, és előfordulhat, hogy támadással reagál. A billegtetett farok a bizonytalanság jele lehet, ilyenkor a macska még nem tudta eldönteni, hogy szimpatikus-e neki az adott környezet. Ha élénken legyez, csapkod a farkával, az azt jelenti, hogy unja az ingereket, sok esetben a gazdi közeledését tartja túlzóan bizalmasnak. Utóbbi helyzetben nemcsak csapkod a farkával, de fújni kezd, vagy nyávog - ez pontos jelzés, hogy hagyjuk őt békén. Amennyiben láthatóan örömmel, szinte lábujjhegyen pipiskedve, farkát lengetve ugrál felénk, az a boldog üdvözlés jele; ekkor könnyen kapható egy kis játékra, simogatásra. Ha hanyatt veti magát, az az elmélyült játék része, rosszabb helyzetben a támadás jele. Ekkor legyünk óvatosak, mert ha megcsiklandozzuk a hasát, szinte biztos, hogy a mellső lábával átfogja kezünket, a hátulsóval pedig vadul rúgkapálni kezd - a macskakarmolás kellemetlen sérülés, könnyen begyullad, és nehezen gyógyul -.

Ha macskánk dorombolva tekereg a lábunk között, határozottan a bokánkhoz dörgölődzik, miközben fél szemét az etetőtányérján tartja, biztosak lehetünk benne, hogy a hízelgés célja a potyázás, egy-két finom falat megszerzése. A cica nyelvezete igen sokszínű. A macska nyávog, nyivákol, fúj, dorombol, morog, miákol, sziszeg, nyafog, egy egyszer sír, nyelvi repertoárját tekintetével, fejének billentésével, farkának tartásával, testének mozgatásával árnyalja, nemritkán pedig egyéni jelzéseket is kiad, hogy tudassa a gazdival akaratát. Itt adódik a kérdés, mit is tehet a gazdi azért, hogy pontosan megértesse magát a macskájával? Nem kell emiatt túlzottan erőlködni, a macska ugyanis kifinomult érzékszerveinek, értelmi és érzelmi képességeinek hála szinte olvas a gazdája gondolataiban, valamint képes különbséget tenni az egyes gesztusok valamint szóbeli közlések tartalma között. Bizonyos szavakra (leginkábba számunkra pozitív kicsengésű szavakra, például "ebéd", "ajándék" vagy "játék") hallgatnak, de a hangsúlyt is érzékelik. Tudják, hogy a gazda azért hangos, mert haragos, illetve mert jókedvű, és hogy a nekik címzett mondat tiltást, intelmet, kérést avagy baráti tanácsot kíván tudtára hozni - a cicák tehát értetnek minket, leginkább azokat a gazdikat, kik sokat foglalkoznak az állattal.