Ő a macskák távoli rokona

A tigris a ragadozók rendjébe és a macskafélék családjába tartozó faj. A tigris már itt él a Földön több ezer éve, az hogy így alakult az evolúció folyamán, az nem a véletlen műve. Őse, a kardfogú tigris kihalt, míg az olyan nagymacskák, mint a tigris, leopárd, gepárd fennmaradtak, mert nem voltak olyan válogatósak, ami a zsákmányt illeti, mint a kardfogú tigris, amely mivel kihaltak a zsákmányállataik, ők is kihaltak.

A tigris összes alfaja veszélyeztetett. A tigris a legnagyobb ma élő macskaféle, méretben csak a jégkorszaki amerikai oroszlán és a smilodon múlta felül. A tigrisek méretei és egyéb jellemzői alfajonként változóak. A vadon élő hím tigrisek (a kihalt alfajokat nem beleszámítva) 100 és 306 kg tömegűek, hosszuk a farokkal együtt 220-330 cm (a farok hossza 60-110 cm). Némi kétalakúság figyelhető meg, a nőstény tigrisek jóval kisebbek, 75-167 kg-ot érhetnek el, hosszuk 215-275 cm.

A legkisebb alfaj a szumátriai tigris, a legnagyobb a szibériai és a bengáli tigris. A tigris korábban a Közel-Kelettől a Távol-Keletig Ázsia jelentős részén előfordult. Mára szabadon csak Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában található meg. Élőhelye igen változatos, a trópusi esőerdőkben, a száraz erdőkben, a mangrove mocsarakban, és a magas füvű területeken egyaránt megtalálható. A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, ehhez alkalmazkodott bundájuk mintázata is. Bár elsőre kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz narancssárgás fűben remekül el tud rejtőzni.

A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet. Jól és kitartóan tud úszni. A nagymacskák közül csak a jaguár és a tigris számítanak jó úszónak. A tigriseket gyakran látni, amint folyókban és tavakban úsznak. Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényét is átfedheti. Területük határát állandóan jelölik a jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolás-nyomokkal.

Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg. A tigris fő táplálékát a nagy testű patások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de a fiatal elefántot, vagy orrszarvút, alkalmakként medvéket, leopárdokat, krokodilokat is zsákmányolhat. Emellett azonban a kis testű fajok, mint a madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat alkalmával azonban egyszerre 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át. Így fojtva meg az áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatból egyszer jár sikerrel – tudhatjuk meg a Wikipédiából. Nem tipikus éjszakai vadász, nappal is gyakorta kóborol, territóriuma határait újra kijelölve. Naponta 35-40 km-t is megtesz. Vizeletével, végbélmirigyének váladékával sokáig fennmaradó szagjeleket hagy maga után, így jelölve ki területe határait.