Az összes devizahitel semmis!

A devizahitelesek nem voltak megfelelően tájékoztatva arról, hogy az általuk felvett hitel mennyibe fog kerülni, sőt, ezt még a bank sem tudta kiszámolni, amikor a szerződét aláírták.

Egy jogász a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület nevében nyújtott be keresetet az OTP Bank ellen, de első fokon a pert elvesztette. Másod fokon a bíró ugyan számtalan ponton osztotta az első fok véleményét, de a legfontosabb tényben másként határozott. Az OTP Bank a törlesztőrészleteket forintban, a deviza eladási árfolyamán kalkulált értékkel számolta, és a hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”, a költségek közé pedig a bíróság besorolta az "árfolyamrést" is, amit a bank soha nem tüntetett fel költségként.

Az OTP ettől függetlenül nem gondolja úgy, hogy tévedett (miért is gondolná, hiszen a tervezett összegeket még nem hajtotta be - a szerk.), sőt az OTP-vezér Csányi Sándor még meg is fenyegette a vele szemben pert nyert Kásler Árpádot. Korábban ugyanis kiverte a biztosítékot a bankoknál és hitelintézeteknél, Kásler Árpád pert nyert az OTP-vel szemben, amit a bank 2012. január 4.-én megfellebbezett, és ítélet azóta sem(!) született. Mint ismeretes, a Szegedi Bíróság semmisnek mondta ki azt a devizahitel szerződés egyes pontjait, mivel a bank egyrészt a költségeket devizában számolta el, a törlesztőrészlet összegét az esedékesség előtti nap eladási árfolyamán határozta meg. Ez a bank felé egyoldalú és indokolatlan hasznot, az ügyfél részére pedig egyoldalú, indokolatlan hátrányt jelentett. Kásler Árpád 100 millió forintra perelte az OTP vezérigazgatóját.

Jelen esetben azonban a PIEE más felületen talált fogást a hitelintézeten. Az OTP ugyanis nem vette azt figyelembe, hogy az adós a hitelhez vételi árfolyamon jutott hozzá, míg a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon határozta meg, de annak sem számítási módja, sem mértéke nem volt világos előtte. A PIEE esete azonban nagyságrendekkel komolyabb a szegedi esetnél, ugyanis itt a Bíróság nem csupán az érintett pontok, hanem a teljes szerződés semmisségét mondta ki.

Bizonyos esetekben a semmissé nyilvánításnak extrém következményei is lehetnek, ami legtöbbször az autóhiteleknél mutatkozik meg, ugyanis sok esetben az adós a hitelösszegnél is többet fizetett a banknak, ami ettől függetlenül továbbra is tartozást regisztrál az adóssal szemben, mindezt persze az árfolyam változása és a kamatok megugrása miatt van. A semmisség az ilyen esetekben azt is eredményezheti, hogy a tartozása visszafizetettségén túl a bank köteles lenne visszatéríteni a valós követelésen felüli összeget. Ez persze csak elméleti gondolatmenet, de reméljük, a közeljövőben a gyakorlatban is sor kerülhet rá.

Az OTP bár fellebbezni nem tud, természetesen jogorvoslati felülvizsgálatot fog kérni az elmarasztaló ítélettel szemben, és ezt a Kúriához 60 napon belül be is nyújthatja, ami megfordíthatja a dolgok jelenlegi állásását. Az ügy visszakerülhet egy korábbi stádiumba és más végkifejlettel fejeződet be.

Cikk forrása: www.hitelesek.hu