A jóga művészete

De a jóga több egyszerű testmozgásnál. Az, ami a felszínen van, amit mi nap mint nap látunk, nem mutatja be hitelesen az indiai művészet ezen összetevőjét.

Több féle jóga létezik, ezek a gyakorlatot végző személy lelki és testi állapotától függően változó nehézségűek. Az alap jóga gyakorlatok egyszerűek és bárki által elvégezhetőek, és nem csupán az ízületek átmozgatására hivatott, hanem elmélyedés önmagunkban, megoldás keresése problémáinkra. Mindegyik fajta lényege az önmagunkban való elmélyülés, a mantrák ismételgetése, légzésünk szabályozása.

Négy fő ágazat jött létre a jógán belül: Bhakti jóga (az imádat és a odaadás jógája), Karma jóga (az önzetlen munka jógája), Dzsnyána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája) és Rádzsa jóga (nyolc ágra osztott képzési rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt).

Fotó:www.krisna.hu

A Bhakti jógát a szeretet és odaadás irányzatának is nevezik, mert középpontjában valamely istenség vagy isteni személy áll, a jóga gyakorlójának nincsenek vágyai, kívánságai, elvárásai, életének minden eseményét Isten ajándékának tekinti és elfogadja azt.

A Karma jóga az önzetlen cselekvés és a szolgálat útja, amelyben a gyakorlatot végző cselekvése Isten akaratát nyilvánítja ki, és cselekvésének eredményét nem saját sikerének tulajdonítja, hanem az Isteni cél beteljesedésének.

A Dzsnyána jóga a bölcsesség és a filozófia irányzata, művelője leginkább a meditációra összpontosít, folyamatos önellenőrzés alatt tartja testét, tetteit és gondolatait, hogy jobban megismerje önmagát. A mindennapok feladatait csak bölcsességgel és odaadással oldhatja meg.

A Rádzsa jógát nevezik "Királyi jógának" is. Nyolc fokozatú rendszer, melyet rendszeresen és odaadással gyakorolva megismerhetjük önmagunkat, egyéniségünket lelkünktől elválasztva testünk és gondolataink uraivá válhatunk.

Bármelyik irányzatot választjuk is, megtesszük első lépésünket valós énünk, önnönvalónk megismerése felé, hogy jobban megértsük önmagunkat és a világot, amely körülvesz minket.