Hazánk első számú gyógynövénye: a csalán

A csaláncsípés igen kellemetlen érzés, és a helye még sokáig viszket és bizsereg. Nagyon nem kellemes csalánba tenyerelni vagy lépni, és nagyon sok helyen gazként irtják. Pedig ha tudnák, micsoda gyógyító erő van benne, alig várnák a májust, hogy learathassák.

Gyógyító hatásáról már a Krisztus előtti harmadik században is tudtak, amikor kígyómarás után a méreg eltávolítására használták, mára pedig még sok más pozitív tulajdonságát fedezték fel.

Amellett, hogy fájdalomcsillapító hatású, nagyszerű immunerősítő is a csalán, nagy mennyiségben tartalmaz vasat, szelént és C vitamint, valamint karotinokat, amelyek immun serkentő hatásúak. Csalánkapszula ma már a gyógyszertárban is elérhető, de a kapszula rengeteg mellékes, szükségtelen anyagot is tartalmaz. A legjobb, ha teaként fogyasztjuk, megőrizve jótékony összetevőket, elkerülve az adalékanyagokat.

A csalán az allergiás nátha tüneteit is enyhíti, ugyanis flavonoidja gátolja a szervezetben a hisztamin termelődését, ami az allergén reakciót váltja ki. Ebben az időszakban a javasolt 250 gramm csalánkészítmény fogyasztása.

A csalán összetevői által vizelethajtó hatású is, így több húgyúti fertőzésre jó terápia a csalánkezelés. Fokozza a vizeletkiválasztást, így könnyebben szabadulhatunk meg szervezetünk számára káros anyagoktól, baktériumoktól, felfázás esetén például napi gy csésze csalánteától is hamar helyre rázódunk. Nemcsak enyhíti a tüneteket, de tisztító hatást is gyakorol szervezetünkre. Az, aki hajlamosabb vese-vagy hólyagkő kialakulására, a csalántea rendszeres fogyasztásával kiürítheti a homokot a szervezetéből, így kerülve el a későbbiekben esetleg felmerülő súlyosabb problémákat.

Vizelethajtó hatása mellett ismert még vértisztító hatása is. Főzelékként is fogyaszthatjuk, de  biotermesztésben állatok takarmányozására, rovar-irtószerként, gombás betegségek elleni védőszerként is alkalmazzák.

Azok, akiket a premenstruációs tünetek jobban megviselnek, az időben elkezdett csalántea terápia megkímélhet a kellemetlen tünetektől: puffadt, feszítő érzés, ingerlékenység.

De a csalántea nem csak belsőleg fejti ki jótékony hatásait, hanem borogatásként is nagy szolgálatot tehet nekünk. A népi gyógyászatban ízületi gyulladásokkal járó, lüktető fájdalom enyhítésére, reumára és köszvényre is alkalmazzák.

A csalán gyökere csökkenti a vérszérum koleszterinszintjét a prosztatatúltengés okozta panaszokat.

A kiszárított csalánból készített meleg vizes lábáztatás jó ellenszere a lábon jelentkező bőr-és körömgombának, valamint tinktúraként hajnövesztőszerként is használható.

A csalán minden részét felhasználhatjuk gyökerétől kezdve a levelén és át a terméséig. Levelében és virágzatában klorofill, karotinok és vitaminok (B, C, K, U vitamin), flavanoidok, aminok ás ásványi anyagok találhatók. A levél szterolokat, kumarint, cseranyagokat, fenilpropán-származékokat és lignánt tartalmaz. A magban fehérje, nyálkaanyag és zsírosolaj halmozódnak fel.

A csalán levelét és virágzatát tavasztól őszig gyűjthetjük, lehetőleg úttól és egyéb poros területtől távol (erdőben, folyó mentén). A leveleket alulról fölfelé, kesztyű segítségével húzhatjuk le a szárról. Célszerű a leveleket a növény levágása előtt leszedni, mert fonnyadás után már sokkal nehezebb. A virágzatot 30-40 cm-es szárrésszel vágjuk. A gyökeret ősszel vagy tavasszal áshatjuk ki.

A levelet és a virágzatot szellős, száraz helyen tárolva, gyakori forgatás mellett száríthatjuk ki. Kerüljük a napon való szárítást, mert ilyenkor elbomlik a levélben lévő festékanyag, és a hatóanyagok csökkennek.