A növény, amelyik pollennel támad a madarakra
hirdetés
A virágos növények egy csoportja számára nem elég a színek kavalkádja vagy az édes nektár ahhoz, hogy beporzásuk biztosított legyen. Ehelyett speciális porzóik segítségével pollennel sorozzák meg a virágjukból lakmározó madarakat, hogy azok tollaikon magukkal vigyék a virágport, és a bibére juttatva azt elvégezzék a beporzást.
A folyamat a legtöbb növény esetében passzívan zajlik, vagyis a virágokból táplálkozó állatokra egyszerűen a virág szerkezetéből adódóan tapad rá a pollen, a díszlevél-fafélék családjába tartozó Axinaea nemzetség fajai azonban a saját kezükbe vették az irányítást. Erre valószínűleg nagyon fontos okuk lehetett, a madarak ugyanis hajlamosak arra, hogy a teljes porzót maradéktalanul elfogyasszák, így viszont hagyományos porzók mellett nem lennének képesek elvégezni a beporzást.
hirdetés
Az Axinaea ezért olyan porzókra tett szert, amelyek gyakorlatilag felrobbannak, ha a madár megragadja ezeket, és pollennel terítik be az állat csőrét, fejét és nyakát. Ahogy aztán a madár tovább táplálkozik, virágporral borított feje előbb utóbb eljuttatja a pollent a bibére.
A különleges porzószerkezet részleteire Jürg Schönenberger, a Bécsi Egyetem kutatója és kollégái derítettek fényt, akik Ecuadorban és Costa Ricán tanulmányozták az érdekfeszítő növénynemzetség beporzásának folyamatát.
A díszlevél-fafélék legtöbbjét méhek porozzák be, így nincs szükségük hasonló, robbanó porzókra. Az Axinaea portokja leginkább egy felfújt papírzacskóhoz hasonlítható. Ha nyomás alá kerül, a belsejében található levegő a pollenkamrába áramlik, és portokon található póruson keresztül virágport lő ki magából, magyarázza Schönenberger.
A megduzzadt, hatalmas porzók rengeteg cukrot tartalmaznak, így a madarak rendkívüli módon kedvelik ezeket, és úgy fogyasztják, mintha bogyók lennének. A teljes porzó bekebelezése azonban, ahogy már említettük, megnehezíti a pollinációt, így a virágnak biztosítania kell a pollen kiürítését, mielőtt a madár megenné a hím reproduktív szerveket. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a nemzetség fajait miért nem méhek porozzák be, de Schönenberger szerint elképzelhető, hogy erre a növények nagy magasságokban levő élőhelye lehet a magyarázat.
Más ragadozó növények
De természetesen más olyan rovarevő és ragadozó növény is létezik a világon. Nézzünk néhányat és ismerjük meg azok jellemzőit is:
Ibicella: a nemzetség 2 fajának levelein és szárán számtalan, ragacsos anyagot termelő mirigy van. Dél-Texastól Észak-Mexikóig, valamint Dél-Amerika északi részén honos egynyári növények. A mirigyek által termelt váladék rengeteg apró rovart elfog, de kérdéses, hogy valóban képes-e megemészteni azokat. Napos, meleg környezetben élnek, mérsékelt talajnedvesség, és időszakos szárazság mellett. Az Ibicella lutea fajukat tartják rovaremésztő növénynek, ám ez máig nem bizonyosodott be.
Proboscidea: Brazíliában és Argentínában élő növények. Nemzetségének mind a 8 faja esetében kérdéses a rovaremésztés képessége. Ugyanolyan módszerrel fogja el a rovarokat, mint az Ibicella nemzetség fajai. Élőhelye is hasonló adottságokkal rendelkezik, mint az Ibicella. Leggyakrabban kultivált faja a Proboscidea lousitanica.
Catopsis: Floridától Brazíliáig fordul elő, a Karib-térségben is megtalálható a nemzetség 21 faja, melyből 14 biztosan nem rovaremésztő. Élőhelyeik változatosak, általában fánlakó (epifiton) életmódot folytatnak. Egy fajukat sokan tartják valódi rovaremésztőnek, a C. berteroniana-t. A szóban forgó faj epifita életmódot folytat. Levelei speciális bevonata, valamint illata csalogatja a rovarokat, melyek a rozetta közepében összegyűlt folyadékba fulladnak bele, s ott lebomlanak. Kérdéses, hogy valóban rovaremésztő növény-e. A nemzetség többi fajánál sokkal kisebb a lehetőség, hogy rovaremésztő képességre utaló bélyegeket találjanak. Élőhelyén a fák lombkoronájának tetejében, a tűző napot keresik. Általában nem találkoznak 15 foknál alacsonyabb hőmérséklettel.
Ha számunkra túl egzotikusak, mégis szeretnénk valamilyen különleges növényt otthonunkba, válaszunk egy olyan kaktuszfélét, ami hazánkban is megtalálható.