Érdekességek a narancsról

A narancs Dél-Kelet Ázsiából származik, ie. 2500-ben már megtalálták nyomait Kínában. A narancs (latin neve Citrus aurantium L., népies neve auranci, oránzs) déligyümölcs a citrusfélék csoportjából. Valószínűleg Nagy Sándor segítségével jutott Európába, ahol csak a középkorra vetette meg a lábát, a Mediciek címerpajzsát már 5 narancsgerezd díszíti. Az ősöknek számító vietnámi és thai narancs kívül zöld, belül sárgás. Azokban az országokban, ahol hűvösebb van, a narancs bőre narancsszínűre színeződik, ott, ahol viszont mindig meleg van, a klorofil megmarad a növényben, és a narancs zöld marad. A gyümölcs neve  az arab „narange” szóból terjedt el, később sok helyen elveszítette a szó eleji n betűt. Sok nyelven hívják kínai almának.

Brazíliában és az USÁ-ban termesztik a legtöbbet belőle. A narancs virágát már Kleopátra is gyakran használta, állítólag erősíti az önbizalmat és eufóriát okoz.

Régen narancsvirággal szórták be a nászágyakat is. Egy liter narancsvirág olajhoz egy tonna narancsvirágot préseltek.

A narancs színnek is nagy szerepe volt: a buddhista szerzeteseknél a megvilágosodást, az isteni szeretet jelképezi, ezért teljesen narancssárga a ruhájuk is. Nagy Sándor pedig állítólag sáfrányos vízzel mosott hajat, hogy az megőrizze fényes narancs színét.

Sokoldalúan lehet hasznosítani a narancsot a konyhában: Lédús belét és héját is használják. A 17. században a színházakban, mint frissítőt osztogatták. Sütemények, krémek édesítője, de kesernyés, aromás héja is jól ízesíti nem csak a különféle desszerteket, de szószokhoz, húsokhoz is illik. S díszítésként is tetszetős látványt nyújtanak a szépen felszeletelt narancskarikák a hidegtálakon például. Készülhet belőle leves gyümölcsösen vagy mondjuk libahússal. De nagyon finom húsételeket is csinálhatunk, mondjuk egy narancsos gyömbéres pulykamell formájában. A karácsonyi gyümölcskenyér sem nélkülözheti reszelt héját. S lehet vele diétázni is persze, az amerikai narancsos diétával állítólag akár 10 kg feleslegtől is meg lehet szabadulni.

Egészségünket tekintve:  természetes C-vitaminja hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Szent-Györgyi Albert szerint azért, mert a citrusfélékben bioflavonoidokkal együtt fordul elő, és ezek jelenlétében tartósabban, fokozottabban hat. Bár ez a vitamin önmagában is bizonyítottan vírus- és baktériumellenes szer, legfontosabb hatását az immunrendszeri működés fokozásán keresztül fejti ki. Mérsékelten nagy mennyiségben (legfeljebb napi 200 mg) növeli az immunrendszer által termelt ellenanyagok, az immunglobulinok és a vírusfertőzés, valamint a rákbetegség leküzdésében fontos szerepet játszó interferon szintjét a vérben. A megfázások időtartamának csökkentése és tüneteinek enyhítése mellett  a C-vitamin más fertőzések esetén is hasznosnak bizonyult, amit az is alátámaszt, hogy fertőzések hatására a szervezetben a vitamin szintje gyorsan csökken.

 A népgyógyászatban a narancs héja keserűolaj-tartalmánál fogva elsősorban mint étvágyjavító és emésztést serkentő terjedt el, de gyomorhurut gyógyítására is ajánlották. Magáról a gyümölcsről úgy vélték, hogy jó szinte minden hörgő- és asztmás betegségre, hatásos szíverősítő, a szervezetet felerősíti, kitisztítja, és a kóros soványságon is segít. 

A narancsok héját  az illatszeripar mellett az évezredes múltra tekintő aromatarápia is hasznosítja. Az eredeti légillatosító labdacsok szegfűszeggel megtűzdelt narancsok voltak. Virágaik különleges illatát a belőlük készített narancsvirágvíz őrzi. A bergamott narancs illóolajának köszönheti az Earl Grey tea különleges aromáját. S mi is kellemes illatot varázsolhatunk lakásunkba, ha néhány narancshéjat például cserépkályhánk tetején szárítunk.

S nem maradhat ki a gyerekeinkkel való játékainkból sem a narancs héja: igazán mutatós kis cukiságokat lehet belőle készíteni.