Szexuális funkciók: hogyan ápoljuk és fejlesztjük? (1. rész)

Minthogy az ösztönredukció folytán az ember csak kialakulatlan szexuális késztetéssel születik, s bár ez a „nem – speciális alapszükséglet” elég intenzív, de ugyanakkor: sem iránya, sem megnyilvánulási formája nem eleve adott.

Már Freud is megállapította a csecsemőről, hogy az „polimorf perverz lény” – ami ugyan túlzás, de rávilágít arra, hogy sokféle szexuális beállítottság és funkció csírája, lehetősége megvan az újszülöttben. A szexualitástanulási elmélete szerint az ösztönös szexuális viselkedés nem csak redukálódott, hanem humanizálódott is, hiszen képes alkalmazkodni az emberi együttélés szabályaihoz és kívánalmaihoz. Ez rengeteg új lehetőséget jelent, s módosítja és kibővíti a szexualitás funkcióit. Az eredeti reproduktív (fajfenntartó) funkció fokozatosan háttérbe szorul; újabb vizsgálatok szerint kb. 4000 szeretkezésből átlag csak egy jár utódnemzéssel. A fogamzásgátlás fejlődése ugyanis lehetővé tette a gyermeknemző funkció gyakori és tudatos háttérbe szorítását. Mellette bizonyos pszichológiai funkciók kerültek előtérbe. Mindenekelőtt az eredetileg is meglevő örömszerző funkció, amely persze igen különböző színvonalon érvényesülhet, s akkor a legteljesebb, ha a résztvevők szexuális kultúrája magas szintű és kapcsolatuk szerelmi, vagy legalább is baráti jellegű. Ehhez kapcsolódik a szexuális kielégülés stresszoldó, feszültségoldó és kapcsolaterősítő funkciója. Aztán a kommunikatív és önfenntartási funkció: a szeretkezés intim helyzetében az egyén többnyire leplezetlenül feltárja önmagát, verbálisan és metakommunikatív közli érzelmeit és kívánságait. Végül, de nem utolsó sorban a szexnek személyiségfejlesztő funkciója is lehet, hiszen lehetővé teszi egész sor képességének gyakorlását, fejleszti empátiáját és alkalmazkodó készségét, sikerélmények révén növeli önbizalmát és életkedvét stb. A pszichoszexuális fejlődés nem csak integráns része, hanem egyik fő vonala a személyiség fejlődésének. A partnerkapcsolatok együttműködést igényelnek, így a társadalmi beilleszkedés mintái és iskolái is fontosak. A szakemberek persze nem egyformán ítélik meg a szexuális funkciókat. Ahhoz ugyan már kevesen ragaszkodnak, hogy a nemiség egyetlen vagy legfőbb funkciója a gyermeknemzés, de egyéb funkcióit illetően vagy hátrányokat és veszélyeket hangsúlyozzák, vagy a vitalitást fokozó, kiegyensúlyozottságot és jó közérzetet teremtő lehetőségeit emeli ki. Mindez természetesen csak lehetőség, tehát nem eleve adott, sőt, visszájára is fordulhat, s akkor negatív funkciók dominálnak. Épp ezért a szexuális nevelés célja a nemi élet pozitív funkcióinak elősegítése, a szexuális képességek és a nemi szerep optimális kibontakoztatása.

Cikkünk második felében ki fogunk térni arra is ezek után, hogy H. Scarbath szerint az iskolák szexuálpedagógiai feladata hány tényezőből adódik össze és persze arról is emljtést teszünk, hogy melyek ezek pontosabban.