Budapest lemaradt a családi házak drágulásában

Bár a budapesti családi házak átlagos négyzetméterára 9 százalékkal nőtt egy év alatt, ennél sokkal nagyobb drágulásra is volt példa a fővárosi agglomerációban és vidéken is az ingatlan.com friss elemzése szerint.

Dunakeszin például 42 százalékos volt a drágulás, Kecskeméten és Szekszárdon pedig 24-24 százalékkal lettek drágábbak a családi házak a kínálati piacon. A településtípusonkénti bontás alapján a csak a községekben csökkentek az árak, a városokban drágulás volt - ez pedig beleillik az ingatlanpiaci trendekbe. Az értékesítési idő nőtt a tavalyi évhez képest, a leggyorsabban a budapesti családi házak találnak gazdára, a leglassabban pedig a községbeliek kelnek el.

A magyarországi lakóingatlan-piacon belül a lakások piacán a legnagyobb a kínálat, de a családi házak piaca is élénknek mondható. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a vevőjelöltek jelentős része családi házba tart. A KSH legutóbbi felmérése szerint költözést tervezők 12 százalékának a legfontosabb tényezőként említette azt, hogy családi házban szeretne lakni. A családi házak országos piaca meglehetősen változatos képet mutat, országszerte sok településen emelkedtek az árak tavaly februárhoz képest - derül ki az ingatlan.com több mint tízezer családiház-hirdetésen alapuló friss elemzéséből.

Olcsóbb községek, drágább városok

Az elemzés településtípusonként is vizsgálta az átlagos négyzetméterárakat, így kiderült, hogy csak a községekben csökkent a családi házak átlagos négyzetméterára, 1 százalékkal 95 ezer forintra. Ezzel szemben a városokban áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban átlagosan 8 százalékkal 199 ezer forintra emelkedett a családi házak négyzetméterára a kínálati piacon, ezzel párhuzamosan a vidéki városokban 2 százalékkal 140 ezer forintra emelkedett az átlagár.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a községekben látható minimális árcsökkenés nem meglepő és beleillik az elmúlt évek ingatlanpiaci trendjébe. “A vidéki községekből egyre többen szeretnének a közelebbi vagy távolabbi városba költözni, ugyanakkor az ottani ingatlanok iránt visszafogott a kereslet. Közben pedig a városokban egyre többen szeretnének lakást vagy családi házat vásárolni” - tette hozzá a szakember. Ezt a trendet alátámasztja az értékesítési idő alakulása. Az ingatlan.com adatai szerint egy családi házat átlagosan 170 nap alatt lehetett eladni. A leggyorsabban a budapesti házak keltek el, átlagosan 139 nap alatt találtak gazdára. Ezzel szemben a községekben lévő családi házak eladása akár háromnegyed évig is eltarthat, a megyeszékhelyeken és vidéki nagyvárosokban átlagosan 150-160 napig tarthat az értékesítés. Balogh László azt is elmondta, hogy a lakások piacához hasonlóan valamennyi településtípuson nőtt az értékesítési idő a tavalyi évhez képest. Ráadásul a családi házakra általánosságban is igaz, hogy ezekre lassabban érkeznek a vevők, mint a lakások esetében.

Szöveg: ingatlan.com

Fotó: MyCityWeb