A tér nagyítása, kicsinyítése a lakásban

Térérzékünk öntudatlanul is a természethez igazodik. Hozzászoktunk, hogy fölöttünk többnyire a világos eget, a lábunk alatt a homok, a kövek, a föld, a moha vagy a fű sötétebb színeit látjuk. Olyan helyiségekben, amelyeket ilyen módon a természet mintájára alakítottak ki, ösztönösen jól érezzük magunkat. Ha figyelembe vesszük ezt a világosra-sötétre való felosztást és a színek optikai hatását, ügyesen kiegyenlíthetjük az építészeti hiányosságokat vagy a kellemetlen térarányokat.

A mennyezet, a fal és a padló helyes színének a megállapításához az alábbiakat kell figyelembe venni: A sötét szín kicsinyíti, összenyomja a teret. A világos színek tágítják a teret, a szoba nagyobbnak, a mennyezet magasabbnak látszik. A kékes színárnyalatok hidegsége távolságot teremt. A falak vagy a mennyezet optikailag távolibbnak hat.

A jelentős vörös tónust tartalmazó meleg színek ellentétes hatásúak, felénk jönnek, az erős árnyalatok csaknem ránk ugranak. A meleg sárga árnyalatok kevésbé agresszívek, mint a vörösek. A sötétebb tónusok felénk közelítenek, a világosak tágítják a teret.

A minták is megváltoztatják a térhatást

Kifejező mintázatú tapéta vagy függöny, bordűrös falak, különböző színűre festett padlók előnyükre változtathatják meg a rossz térarányokat. A térváltoztató hatás annál erősebb, minél élénkebb színű és nagyobb a mintázat. Alapszabályok: Egy nagymintás tapéta különösen, ha vöröses színárnyalatú - optikailag megrövidítheti a szobát.

A szélesen csíkos padló a homoklapra merőleges csíkozással optikailag meghosszabbítja a túlságosan rövid előteret, mélyíti a szobát. A falakon vízszintesen futó keresztcsíkozás szélesíti a szobát, de alacsonyabbnak is tünteti fel. A hosszanti csíkok megnyújtják, hangsúlyozzák a magasságot. Az apró minták tágítják a teret, nagyobb léptékűvé teszik.

A hibák eltüntetése díszekkel

Ferde falak, kívül futó vezetékek, csúf sarkok és szögletek: az ilyen szépséghibákat is majdnem láthatatlanná tehetjük. Amikor belépünk egy szobába, tekintetünket többnyire a földre irányítjuk, és csak ezután nézünk fölfelé a falra, körülbelül szem-magasságig; utolsóként kerül a látóterünkbe a mennyezet. Az észlelésnek ezt a folyamatát a színek ügyes bevetésével annyira befolyásolhatjuk, hogy a néző a szó szoros értelmében keresztülnéz a hiányosságokon. A szemmagasságban elhelyezett díszlécek fogva tartják a tekintetet, és sor sem kerül arra, hogy feljebb is pillantsunk.

Ha a mennyezeten kívül futnak a vezetékek, fessük azt szolid, sötét árnyalatúra. Sötét alapon a vezetékek csak kevés árnyékot vetnek, a csúf kábelek valósággal beleolvadnak ily módon a felületbe. Apró, sok kis zugból álló lakószobáknál válasszunk egységes színt az összes helyiség padlójául, például a nappali szoba kék szőnyegétől kezdve egészen a konyha vagy fürdőszoba kék csempéjéig. Ha még a falakat is csak árnyalatokban különböző színűre festjük, akkor a lakás változatosnak, ám mégis tágasabbnak hat.

A vörös és az összes árnyalat: erősen hangsúlyozzák a vízszintes vonalakat. A padló valósággal elébe fut a belépőnek.

Kék és az összes kékes árnyalat: Nem ösztökélnek maradásra, a szoba tágasnak, levegősnek hat. Sárga és az összes sárgás, napossá, vidámmá teszik a helyiséget. A világosság miatt nem érezzük biztonságosnak rajta a járást. Zöld és az összes zöldes árnyalatok. Barátságossá varázsolják a szobát, és mivel a zöld mezőre emlékeztet, biztonságosan közlekedhetünk rajta. Természetesen az ülőgarnitúrák elhelyezése is befolyásolhatja azt, hogy milyen nagy illetve kicsi az a tér ahol élünk. De az asztalok és egyéb bútorok elhelyezkedésének is szerepe van.