Pihi és relax az urbanizáció betegsége ellen

A stressz fogalma már 1930-as években megfogalmazódott, amikor Dr. Selye János világhírű magyar biológus kutatásai eredményeit összefoglalva leírta, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket és életünket egyaránt.

A stressz nem más, mint a szervezet fokozott védekező harmónia visszaállító folyamat, melyet egy-egy, az átlagostól, a nyugalmi állapottól eltérő helyzetet, szituáció vált ki, orvosi megfogalmazásban a szervezet ingerekre adott nem specifikus válasza.

A tartós stressz tünetei az alábbiak lehetnek:

-          tartósan rossz közérzet,

-          szorongás

-          pánik rohamok, esetleg pánikbetegség

-          depresszió, ingerlékenység

-          soványság, elhízás

-          csökkent ellenálló képesség

-          menstruáció, szexuális vágy megszűnése,

-          hajhullás

Ezek mellett léteznek a bőrön jelentkező tünetek is. A stresszhelyzetben termelődő hormonok hatására a vérerek összehúzódnak, ami rontja a keringést. A csökkent vérellátás következményeként a bőr kiszárad, hámlik és túl érzékeny lesz. Stresszes időszakokban megváltozik a lélegzésünk is, gyorsabbá és felületesebbé válik. Ezáltal csökkent a vér által szállított oxigén mennyiség, ami a bőr oxigénellátásának is visszaveti.

Emellett a hosszantartó stressz bőrünk is érdesebb lesz, megfakul a feszültség barázdákat szánt a homlokra, a szem és a száj köré. Sok féle bőrbetegség – amit eredetileg nem a stressz okoz -, súlyosodhat az állandó feszültség hatása, ide tartozik például:

-          Az ekcéma, a pikkelysömör és az arra való hajlam kialakulása

-          gyulladásos folyamatok erősödése, de vonzza még ennek az életmódnak

-          szemkörnyékén erősödik a ki karikásozás, mélyebb barázdák ki alakulása a koránérő bőr jelei

-          a rugalmasság és a kondícióvesztés,

-          a sárgás és a sápadt színű bőr is.

A megoldás tehát egyszerűnek tűnhet: kerülnünk kell a stresszes helyzeteket, az idegességgel teli életmódot. Ez persze napjainkban teljesen lehetetlen feladat, hiszen stresszel jár a munkánk, ahol minden nap a legjobb formánkat kell hozni ahhoz, hogy biztosnak tudjuk kihozni állásunkat; a szülői lét, ahol szintén a maximumot kihozni mind magunkból, mind gyermekeinkből; de még akár egy egyszerű utazás is lehet bosszantó- tehát az életünk majd minden percének velejárója a negatív energiával való töltődés. Létezik azonban egy megoldás, mellyel, ha időt nem is, de energiát mindenképp nyerhetünk. Ez pedig a relaxáció- a harmadik állapot, arany középút az ébrenlét és az alvás között. Egyes megfigyelések, tanulmányok szerint, az ember már 20 relaxált állapotban eltöltött perc után annyi stressztől szabadulhat meg, mint 3-4 óra alvással- ami, lássuk be, napközben is jól esne néha. A jó hír, hogy mindennek a nyitja, a kulcs az ellazult állapothoz a kozmetikus kezében is ott van-, ott lehet.

A stressz az élet sava-borsa. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk… Tekintsük hasznos és örömteli játéknak a munkát. Dr.Sehe János szerint kétféle stressz létezik, az egyik, a negatív stressz, melyről a fentiekben is beszéltünk már, a másik az ún. pozitív stressz az, mely energetizál, stimulál erőt ad ahhoz, hogy a későbbiekben a hasonló kihívásokkal könnyedén szembenézzünk, s aminél az esemény megtörténte után rövid időn belül a test visszatér a megnyugtató egyensúlyi állapotában. Tehát kerüljük a stresszes helyzeteket az életben, de ez lehetetlen mindenki számára. Próbáljunk magunkra jobban oda figyelni, mert ha mi magunk nem vigyázunk magunkra, akkor senki más nem fog ránk vigyázni. Mert az ember saját maga orvosa lehet.