Kampány indult a helyes online viselkedés elsajátításáért

Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a közösségi oldalakon gyakori a rosszmájú megjegyzés, a gyűlölködés. Ezért a Disney Csatorna és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elindította az Add Friend kampányt, melynek célja, hogy felhívja a gyerekek és a fiatalok figyelmét a gyűlölködés negatív következményeire, és bátorítsa őket a nem megfelelő online viselkedés határozott elutasítására. Május 30-án és 31-én a Városligeti Gyermeknap Add Friend sátrában interaktív programokkal, ajándékokkal és hasznos információkkal, tanácsokkal várták az érdeklődőket.

Május 30-án és 31-én a Városligeti Gyermeknap Add Friend sátrában a biztonságos internetezés és az online gyűlölködés volt fókuszban. A fiatalabb korosztály tagjai tippeket kaptak az elővigyázatos virtuális kommunikációhoz, ezen kívül személyre szabott karkötőket készíthettek, valódi sztárnak érezhették magukat a selfie-fal előtt, illetve egy kis szerencsével ajándékot is nyerhettek.

Az Add Friend kampány kiemelt célja, hogy a gyerekek mellett a szülőket is elérje, hiszen ők azok, akik a legtöbbet tehetik a gyerekek online biztonságáért, és ők léphetnek, ha mégis megtörténik a baj. Ezért a felnőttek a biztonságos internetezésről tájékozódhattak az Add Friend sátorban, illetve egy szakértő segítségével megtudhatták, hogy pontosan mit takarnak az olyan kifejezések, mint az Ask.fm, az Instagram vagy a Twitter, és tanulhattak a közösségi oldalak működési mechanizmusairól. Azért is rendkívül fontos az ilyen oldalak ismerete, mert az EU Kids Online 2014 felmérés szerint a 11-16 éves tinédzserek 63%-a naponta látogatja a közösségi oldalakat, és ezzel ez a legnépszerűbb online tevékenység a korosztály körében.

A szülők a gyerekeikkel ellentétben viszont általában nem digitális bennszülöttek, nem élik mindennapjaikat online, ezért talán nem is érzékelik kellő súllyal, hogy milyen veszélyek rejlenek az információtechnológiai eszközök használatában, sokszor csak akkor szembesülnek a bajjal, amikor már megtörtént. – tudhattuk meg a Merlin Communications Magyarország Kft. munkatársától, Frank Ginától. Ezeket a lelki, fizikai vagy anyagi károkat sokszor nagyon nehéz orvosolni, így itt is, hasonlóan a drog vagy az alkohol okozta problémákhoz, a legjobb és legbiztosabb védekezés a prevenció. Ezt a bizalmi viszony kialakításával, a folyamatos kommunikáció fenntartásával, valamint az esetleges rossz élmények megfelelő feldolgozásával lehet elérni.

A szülők a gyermeknapon megszerzett tudást át tudják adni a gyereküknek: érdemes megbeszélni például a gyűlölködés elleni szabályokat, illetve kulcsfontosságú, hogy tudják, hogy az interneten közzétett információk – bár annak tűnhetnek, ám – sose névtelenek. A gyerekeknek el kell sajátítaniuk egy kritikai megközelítést az internetes kommentekkel szemben, és megfontoltnak kell lenniük, mielőtt válaszolnak a gyűlölködő megjegyzésekre. Tudatosítani kell bennük, hogy nem szabad a pillanat hevében reagálniuk, mert ezzel káros láncreakciókat indíthatnak el: néhányan ugyanis csak azért írnak megosztó kommenteket, hogy agressziót provokáljanak, és felháborodás-hullámot gerjesszenek.

Mit is nevezhetünk negatív vagy agresszív kijelentésnek?

A gyűlölködés és az internetes gyűlölködés fogalomkörébe elsősorban azok a kijelentések sorolhatóak, melyek agresszív tartalmúak, de nincs mögöttük indok vagy ideológiai háttér. A szakértők véleménye szerint a gyűlölködés jelensége nem az internet természetéből fakad, hiszen a fiatalok offline környezetben, főleg otthon tanulnak meg kommunikálni. Az online gyűlölködés egyre több fiatal internethasználót érint. Az anonimitás miatt az interneten könnyebben kerül sor zaklatásra, mint valós körülmények között. Az Európai Bizottság 2014-es EUROBAROMETER kutatása szerint a magyarok több mint fele nem tartja fontosnak, hogy az online zaklatásról beszélgessen a gyermekével. A szülők 16%-a beszélget a gyerekével az internetes veszélyekről, és csupán az 5%-uk kész arra, hogy tegyen is valamit az internetes zaklatás ellen.