A karácsony szó nemzetenként más-más szóból ered

A nagy jelentőséggel bíró téli ünnep minden nyelvben más és más nevet kapott. A szó eredete olykor a szent éjből, olykor Jézus nevéből formálódott. Te mennyire ismered a karácsony szó eredetét vagy a karácsony történet?

Nemsokára itt vannak az ünnepek. Napokig tartó családjárás, ajándékozás, meghitt pihenések, falatozások… De sokan már elfelejtettük, hogy mit is ünneplünk, a karácsonyról többet nem is tudunk. Most megosztunk veled néhány érdekességet.

Miből ered a karácsony szó?

Ez bizony jó kérdés, mert minden nemzetnél más-más az eredete. A magyar karácsony szó jelentése szláv eredetű: a szláv korcsun szóból ered, amely lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre is. Az angol Christmas szó például Jézus Krisztus nevére utal. Ezzel szemben a német Weihnacht és a holland kertsmisse szent éjt jelent, tehát a szavak jelentése egyházi eredetű. A francia Noel, az olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling a latin Natalis szóból erednek, melynek jelentése születés. A karácsony megnevezésére létezik még a skandináv Jul kifejezés. Nem lehet tudni pontosan mit jelenthetett, de nagy valószínűséggel a télnek azt a szakaszát, amelyet ma is a téli ünnep időszakának tekintünk.

A történet

Mindenki ismeri a Karácsony vallási eredetét, hisz napjainkban a legelterjedtebb magyarázata az ünnepnek. Tekintsük át röviden miről is szól.

Körülbelül kétezer évvel ezelőtt élt Izráel egyik városában Názáretben egy Mária nevezetű nő. Egyik éjjel megjelent előtte Gábriel arkangyal és tudtára adta, hogy hamarosan gyermeke fog születni, aki Istennek fia lesz. Mária megijedt, hiszen nem értette milyen tervei vannak Istennek vele, de az angyal megnyugtatta, mondván, hogy ez így helyes, ennek így kell lennie.

Máriát nemsokára feleségül vette József. Népszámlálás céljából, a családnak el kellett hagynia Názáretet és a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe mentek. Amikor megérkeztek Betlehembe sehol sem találtak helyet és mivel Mária érezte, hogy közeleg a szülés ideje egy istállóba húzódtak be. Így született meg a kis Jézus, akit a jászolba fektettek.

A közeli mezőn lévő pásztorokat egy angyal értesítette Isten fiának születéséről. A pásztorok elindultak, hogy megcsodálják a kisfiút.

Eközben három bölcs is útnak indult. Számukra a betlehemi csillag jelezte az Úr Jézus születését és azt a helyet ahol megtalálhatják az újszülöttet.

A pásztorok a bölcsekkel együtt rátaláltak a szent családra, térdre borultak előttük és ajándékkal halmozták el őket.

Szent jelképek

Angyal: A karácsonynak számos ünnephez hasonlóan vannak jelképei. Egyike ezen jelképeknek az angyalok. Az angyalok, a Bibliában az Úr küldötteként keresik fel az embereket. A keresztény művészet az angyalokat kezdettől fogva férfiként jelenítette meg, antik római viseletben. Eleinte az angyalok nem viseltek szárnyakat, a IV. Századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mihály, Gábriel, Rafael. Mihály az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Névnapja szeptember 29-én van, az őszpontot vigyázza. Gábriel a hírhozó. Névnapja március 24-én van, a tavaszpontot vigyázza. Rafael a gyógyító és az őrangyalok között az első.

Gyertya: A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentős, szimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál.