Mindent az IPL-ről! (1. rész)

A mai nő különösen a nyugati kultúra nőideálja szerint szőrszálaktól mentesen kívánatos. Így a hölgyek többsége igyekszik megfelelni ennek az elvárásnak, és megszabadulni a lábán, karján, hónalján és a bikinivágásban található összes felesleges szőrszáltól.

A szőrtelenítés azonban napi gond lehet életünkben, ha a hagyományos módszerek mellett döntünk. A szőrszálak eltávolításának egyik módja a depiláció, ez az eljárás a folyamatos borotválás, gyantázás, szőrtelenítőkészülékek és -krémek által okozott kellemetlenségekkel jár. Természetesen ezek közül is a legveszélyesebb a sűrűn ismételt borotválás. Az utóbbi időben azonban számos korszerű kezelési módszer mutatkozott be Erdélyben, amelyek a nemkívánatos szőrszálakat véglegesen eltávolítják. Ezen technikákat hívjuk epilációs eljárásnak.

Kisülés Xenongázban

A gáztöltésű csövek tulajdonképpen kisülődiódák (kételektródos kisülőcső). A kisülődióda egy nemes gázzal megtöltött üvegcső, amelyekbe elektródokat helyeznek el. A gázkisülés alkalmával sugárzási emisszió lép fel, amelynek jelentős része - a kisülő gáz alkalmas megválasztásával - az emberi szem számára érzékelhető hullámhossz tartományba esik. Ezt a fénysugárzást használják a fénycsövekben, vagy a neon-reklámcsövekben, kijelző megjelenítő csövekben is. A dióda búráján belül két fémelektródot találunk a katódot és az anódot, a búra belsejében kisnyomású gáz található. Az elektródok és a gáz anyagi minősége, valamint a gáz nyomása jelentős szerepet játszik a kisülésben. A dióda jelleggörbéje. A dióda alap áramkörében egysoros ellenállás található, az ellenállás áramkorlátozó szerepet játszik, illetve biztosítja az áramgenerátoros meghajtást. Visszatérve a jelleggörbére látható, hogy a feszültséget 0V-tól kezdve fokozatosan növelve azt a gyújtási feszültségig az áram csak a környezetben mindenkor fellelhető nagy energiájú részecskék (pl. kozmikus sugárzás) gyönge ionizációs hatásának eredményeképen jelenik meg. A csőben lévő elektromos tér hatására a pozitív töltésű ionok a katód, az elektronok pedig az anód felé áramolnak. A feszültség növelésével egyre több töltéshordozó éri el az elektródákat, mivel vándorlási sebességük növekedésével rekombinációjuk mértéke csökken. Bizonyos feszültségtől kezdve újabb fizikai jelenség lép be a folyamatba: az egyre nagyobb mozgási energiára szert tevő elektronok ionizálják az útjukba kerülő semleges gázatomokat és a folyamat lavina jelleggel felgyorsul. A töltéshordozók sokszorozódása következtében meredeken megemelkedik az áram. Közeledve a gyújtási ponthoz a jelleggörbén, a katód előtti tér egyre jobban feldúsul ionokban az elektronok nagyobb mozgása következtében. A tértöltés megoszlása tehát csövön belül nem egyenletes. Az ionok feldúsulása miatt a katód közelében virtuális anód alakul ki, ami megnöveli a katód előtt a térerősséget, aminek következtében a katódból kilépő szekunder elektronok a katódhoz közelebb eső tartományban is képesek ionizációt létrehozni. A virtuális anód mintegy közeledik a katódhoz, és tovább növeli az áramot. A folyamat önmagát gerjeszti és egyre függetlenebbé válik a külső feszültségtől. A gyújtási pontban tehát a cső begyújt, és mivel a katód közelében az elektronok már elegendően nagy energiájúak ahhoz, hogy képesek legyenek a semleges gázatomok gerjesztésére, megjelenik a normál glimkisülés, vagy parázsfény kisülés.