Finnország az 1000 tó országa

Finnországot az 1000 tó országának nevezni meglehetősen enyhe kifejezés, ugyanis a pontos számbavétel szerint több mint 180 000 tó található az országban. Emellett Finnországhoz sűrűn lakott déli vidékei, a főváros, Helsinki és a magányos, tágas Lappföld is hozzá tartozik.

Finnországban még él a régi szokásjog, mely szerint minden ember joga a természetet használni mindaddig, míg tiszteletben tartja az alapelvet: másokat nem zavarni, nem pusztítani. Lássunk néhány kihagyhatatlan látványosságot:

Helsinki: A finn főváros. Helsinki nagy része a Finn-öböl északi pariján lévő egyik félszigeten terül el. Az északi és déli kikötő között található sziklás magaslatról oltalmazza a várost a görögkeleti Uspenski-katedrális. A művészi vörös téglás épület 13 aranyozott hagymakupolás tornyával az orosz fatemplomokra emlékeztet. A templom ma Helsinki jelképe.

Rovaniemi: Az Északi-sarkkörtől északra terülnek el Lappföld, finn tartomány többnyire befagyott vizű tavai és vastagon behavazott erdőségei. A kormányzati székhely, Rovaniemi városa alig valamivel a sarkkör alatt fekszik, melynek nevezetessége a végtelen tágas táj helyett a futurisztikus Arktikum Múzeum, melyet teljes egészében a számi (lappföldi) kultúrának szenteltek.

Finn-tóhátság: Finnország területének tizedét tavak borítják, melyeket a Finn-tóhátság területén gyakran csatornák, kaszkádok, zuhatagok és vízesések kötnek össze egymással. Központját az erdőségekkel övezett Saimaa-tó képezi az ország délkeleti részén. Számos öböl, félsziget és erdőséggel borított sziget teszi felejthetetlen élménnyé a tóhátságon tett kirándulást.

Természeti viszonyok

A túlnyomórészt alacsony fekvésű ország legmagasabb pontja, az 1328 m-es Haltiotunturi északnyugaton, a Lappföldön emelkedik. Az átlagos tengerszint feletti magasság 150 m, de a déli és nyugati tengerparti síkságok magassága alig éri el a 20 m-t. Az ország finn neve Suomi, vagyis a „Tavak világa". A mintegy 55 000 tó a teljes terület 10%-át foglalja el. Többségük a jégkorszakban keletkezett, jégvájta mélyedésekben és a folyókat eltorlaszoló hordalék fölhalmozódása révén. A moréna lerakódások között a legnagyobb a Tamperétől délre fekvő tóvidék percmén húzódó Salpausselkävégmorénarendszer. A déli partialföld az ország legtermékenyebb területe.

Éghajlat

Helsinki januári és júliusi közép hőmérséklete -6°C, illetve 17 °C. Észak felé haladva az idő hűvösebbre fordul. Rovaniemi környékén a januári és júliusi közép hő mérséklet -14 °C, illetve14°C. Délen 3-4 hónapig, északon azonban októbertől áprilisig, sőt olykor májusig hó borítja a tájat. Télen valamennyi tó és folyó befagy. Az Északi-sarkkörön túl november végétől január közepéig teljes a sötétség, június-júliusban viszont nem nyugszik 1c a Nap (fehér éjszakák). Nyáron a sarkkörön túli lápvidékeken rengeteg a szúnyog. Helsinki éves csapadékmennyisége 65 cm. Az északi tájak szárazabbak, az éves átlag gyakran 40 cm alatt marad, aminek 30%-a hó.

Közlekedés

Az 5883 km hosszú vasúti hálózat 30%-át villamosították. A 129 246 km hosszú úthálózat 40%-a magántulajdonban van. A belföldi vízi utak hossza 6675 km, igen fontos a part menti és a szigetközi hajóforgalom. Több mint 9000 km-nyi csatornahálózaton szállítanak (úsztatnak) épületfát. Finnország kereskedelme elsősorban a tengeren bonyolódik le, még legközelebbi partnerével, Svédországgal is, a két ország között ugyanis eltérő a vasúti nyomtáv. A tengeri kereskedelmi flottának 79 ezertonnás vagy nagyobb hajója van. A téli időszakban jégtörők tartják fenn a főbb kikötők hajózhatóságát. A legnagyobb kikötő: Helsinki.