Csodálatos helyek hazánkban

Hazánkban is vannak nagyszerű helyek ahová legalább egyszer életünk során érdemes ellátogatni és nem is kerül annyi pénzbe, mint egy-egy külföldi út.  Lássuk hová is menjetek a családdal, pároddal.

Az első a listánkon az Aggteleki cseppkőbarlang. Az Aggteleki nemzeti park hazánk negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park, ami a geológiai értékek a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok miatt alakult meg. Ezen felül sok védett növény és állatfaj is megtalálható a parkban. A cseppkőbarlang Magyarország egyik UNESCO világörökségi védelme alatt álló nevezetessége. Az Aggteleki cseppkőbarlangba befolyó vizek oldó hatásukkal és a besodort kavicsokkal tágították olyanra a járatait, ahogy most kinéz. A mészkőrepedésekbe bejutott és a víznyelőkön keresztül bejutó víz egyfajta barlangi patakként évezredek alatt folyosókat és óriási termeket vájtak ki. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre.

Aki látta már a Bazaltorgonát az tudhatja, hogy egyszerűen nincsenek szavak, amikkel le lehetne írni. A magyar és szlovák határon, Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A bazaltorgona a vár északi oldalán található meg. A somoskői várhegy csaknem 500 méteres tengerszint felett helyezkedik el, északi oldalából kihajló 9 méter hosszú keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része a bazaltorgona. A várba fel lehet menni, a várból lélegzetelállító kép tárul a szemünk elé a környéki településekről.

Biztos vannak olvasóink között, akik várják mikor említjük már meg Egerszalók sódombját. Most jött el az ideje. A település déli részen 410 méterről feltörő 65-69 Celsius-fokos meleg vizű hőforrás lefolyó vize a domboldalon csodálatos természetes képződményt hozott létre nekünk. Egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki. A 18 méteres domb tetején feltörő vízből kicsapódó mésznek köszönhető ez a látvány. A lerakódás évről évre növekszik. Fehér mészkőteraszokat, csipkés párkányokat és mészkőfüggönyöket hoz létre a víz, ahogy megakad a talaj természetes domborulatain.

Hazánk legmélyebb állóvizét sem érdemes kihagyni a sorból, ide is érdemes ellátogatni, olyan mintha egy kisebb tengerparton üdülnénk, ha erre jár az utunk mindenképp érdemes megnézni legalább csak egy órácskát tölteni és gyönyörködni a tájban. A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével érdemelte ki a hazánk legmélyebb állóvize címét.

Bakony lábánál is gyönyörű látvány tárul elénk, ahogy a repceföldeket nézzük, a végtelen repce illúziója mindenkit gyönyörködtet, aki arra jár a szezonban.

Érdemes Szomolyán a kaptárköveket is megtekinteni, főleg azoknak akik szeretik a történelmet. Ezeket a köveket nevezik még köpüsköveknek, vakablakosköveknek, bálványköveknek is. Ezek tulajdonképpen olyan sziklavonulatok melyeknek oldalaiba az elmúlt korok emberei kisebb fülkéket vájtak. Hazánkban ezek a kövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. Jelenleg 73 kaptárkőt tartanak számon 471 fülkével. 

Akik szeretik a réteket, a természetet, azoknak ajánljuk a Tihanyban található levendulást. A tihanyi félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvényének köszönhető, hogy napjainkra meghatározó szimbólummá vált Tihanynak és a félszigetnek is egyaránt. Bittera Gyula neves gyógynövényszakértő 1920-as években telepítette az első levendulaültetvényt.  Egyenes Franciaországból hozta a szaporítóanyagot, sikere abban mutatkozik meg, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb, mint a franciáé.

Hozunk még következő cikkünkben is látnivalókat.