Madagaszkár, a különálló sziget
hirdetés
Madagaszkár (régebbi nevén: Malgas Köztársaság, malgasul: Repoblikan'i Madagasikara, franciául: République de Madagascar), egy szigetország az Indiai-óceánon, az Afrikai kontinens délkeleti partjánál.
A nemzet magába foglalja Madagaszkár szigetét, melynek területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos kisebb sziget is hozzátartozik. Miután a sziget korán elvált minden más kontinenstől, a növény- és állatvilág teljes elszigeteltségben tudott fejlődni, ezért az itteni élővilág igen egyedinek számít. Következésképpen, Madagaszkár indokolható álláspontok szerint egy önálló kontinensnek számít, mivel az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlénynek számít, azaz sehol máshol a Földön nem található meg. A kutatók régen azt hitték, hogy Madagaszkár az I. e. 200 és 500 között települt be, a Borneó szigetéről érkező népekből, majd később a Mozambikból letelepült bantu népből. Ez az elmélet mára megdőlt, a benépesítést mai kutatások 800 körülre teszik. Az ország kultúrájában jelentős szerepet töltöttek be, és ma is töltenek, a bevándorlók, az arabok, a kelet-afrikaiak, a malájok és a jávaiak, valamint az indiaiak, kínaiak és az európaiak (elsősorban a franciák). Az itteni őshonos népnek a malgasok számítanak. A 19. században a francia-hova háborúban Franciaország annektálta Madagaszkárt, azaz egyesítette magával, ezzel az ország szuverenitása megszűnt, és a 103 éve uralkodó Merina-monarchia tagjait a franciák Algériába száműzték. A második világháborúban a „Madagaszkár-terv” keretében a németek valamennyi zsidót az országba deportálták volna, ám erre sosem került sor. Franciaország vereséget szenvedtével az országot a Vichy-kormány vezette. Attól félve, hogy a japánok tengeralattjáró támaszpontot létesítenek Madagaszkáron, a brit csapatok hat hónap alatt visszafoglalták a szigetet a franciáknak. Az 1947-es franciák elleni felkelésben több mint 90 ezer ember vesztette életét, majd a felkelés leverésével a francia reformok után az ország még több mint tíz évig állt fönt, mint francia gyarmat. 1960. június 14-én jött csak el a független állam kikiáltása, melynek neve Malgas Köztársaság volt. A mai Madagaszkári Köztársaság 1992 óta létezik hivatalosan, az államforma, parlamentáris köztársaság és a főváros Antananarivo. 2011-ben az ország népessége becslések szerint közel 22 millió fő, és ennek majd 90 százaléka él kevesebb, mint napi két dollárból. Madagaszkári nyelve, a malgas az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik, bár az országnak két hivatalos nyelve van, a lakosság túlnyomó többsége az ausztronéz nyelvcsaládba tartozó malgas nyelvet beszéli. A másik hivatalos nyelv a francia. A lakosság nagy része ragaszkodik a hagyományokhoz és a hiedelmekhez, valamint a valláshoz, ami az ország túlnyomó részén a kereszténység. A kormány stratégiai fejlesztésnek tűzte ki, az ökoturizmus, a mezőgazdaság és a nagyobb beruházások, mint például az oktatás és az egészségügy fejlesztését, valamint a nemzetközi kereskedelem körének szélesítését.
hirdetés
Régészek korábbi becslése szerint Madagaszkár I. e. 200 és 500 között települt be, amikor Délkelet-Ázsiából, valószínűleg Borneó vagy Dél-Celebesz szigetéről, tengerjáró népek érkeztek katamaránokon. Ugyanakkor vagy röviddel később érkeztek bantu telepesek a Mozambiki-csatornán át. Az írott történelem a 7. században kezdődik, amikor muszlim kereskedők telepedtek le az északnyugati parton és a malgas nyelvet arab betűkkel (sorabe írás) kezdték írni. A középkori törzsfőnökök kereskedelmi kapcsolatai elérték Kelet-Afrikát, Közel-Keletet és Indiát. Így alakult ki a mai Madagaszkár.