A pulykák örömtánca
hirdetés
Aki ismeri is a pulykákat, inkább csak arról a hírükről, hogy nagyon fel tudják magukat fújni, főleg ha mérgesek. S rettentően bepirosodva hangos lubogások közepette akár támadnak is, s igencsak kellemetlen, ha megcsípik az embert.
Most viszont ezeket a háziállatként gyakori pulykákat egy másik oldaláról ismerhetitek meg. Hoztam nektek egy régi, szívemnek nagyon kedves történetet.
hirdetés
Ismertem egy aranyos kislányt, aki nagyon szerette az állatokat, legyen szó cicákról, kutyákról, akár pulykákról. Ez utóbbiakat nagy izgalommal várta, mert szülei keltették ki azokat. Nyomban pártjukat fogta, s órákig is képes volt köztük ücsörögni: énekelt nekik, mesélt, s szorgalmasan tördelte nekik kedvenc csemegéjüket, a zöld hagymaszárakat.
Egy nap azonban a kislány nagyon beteg lett: belázasodott, s hiába kapott gyógyszereket, ínjekciót, betegsége nagyon elhúzódott. Nagyon szomorú volt, mert szülei nem engedték kedves kis barátaihoz, csak az ablakból figyelhette azokat.
Hosszas vizsgálatok után végre kiderítették, mitől lázas folyton a kislány és két hét alatt ki is gyógyították betegségéből, melyet egy baktérium okozott. S első dolga az volt, hogy meglátogatta a baromfiudvarban a kedvenceit. Szülei könnyektől meghatódva nézték, ahogyan a pulykák furcsa módon körbeállták a kislányt és boldogan lubogva körbe- körbetáncolták!
Lehet, hogy nincs az állatoknak esze, de hogy azt érzik és megjegyzik, aki igazán szereti őket, ebben biztos vagyok!