Medve vagy sem az óriás panda?

Az óriás panda az egyik legközismertebb, egyszersmind legritkább állatfaj az egész világon. Szabadon már csak kevés példánya él, de az utóbbi években a természetvédők nagy erőfeszítéseket tesznek a megmentéséért.

A kis panda vakon születik, és olyan apró, hogy élete első heteiben anyja szinte állandóan a karján ringatja. Bundájának mintázata egy hónap elteltével kezd kirajzolódni. Közismertségét és népszerűségét az óriás panda - más néven bambusz-medve, tudományos nevén Ailuropus melanoleucus - vonzó és könnyen felismerhető külsejének köszönheti. Termete és testalkata zömök, medveszerű; gyapjas bundájának alapszíne fehér, de lábán, lábszárán, mellkasán és vállán feltűnő fekete foltokat visel; füle és szemfoltja is fekete. K szemfoltok közepén meglehetősen kicsi, a macskáéra emlékeztető szemek ülnek, a pupillák függőleges réseknek látszanak. Az óriás panda egyik leghasznosabb és legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy mindegyik mancsának elülső részén amolyan „második hüvelykujjat" visel. Ezek a képződmények valójában a csukló kinövései; húsos párna borítja őket. és pótolhatatlan szerepet játszanak a táplálék megragadásában.

Hol él a panda?

A szabad természetben az óriás panda csak némely hűvös, csapadékos éghajlatú erdő 3 néhány elszigetelt pontján fordul elő, 1200-4000 méteres magasságban, a Dél Kína középső részén emelkedő hegyekben. S Itt terem kedvenc eledele, a bambusz. A i bambuszerdők összesen mintegy 30 ezer négyzetkilométert foglalnak el, de az óriás panda ebből föltehetően csak legföljebb 6000 négyzetkilométert lakik. Erdei élőhelyűkön az óriás pandák illatmirigyeiket fák kérgéhez dörzsölve jelölik ki birtokukat", azaz territóriumukat. E területek között van ugyan némi átfedés, de az állatok rendszerint kerülik egymást, magányosan élnek.

Az óriás panda éjszakai életmódot folytat: alkonyattól napkeltéig jár táplálék után. Napközben alszik vagy pihen, de nincs állandó „lakása"; hol itt, hol ott húzódik meg egy-egy védett helyen, például sziklák rejtekében vagy egy fa üregében.

Mit eszik a panda?

Bár az óriás pandát a ragadozók közé sorolják, étrendje túlnyomó részben növényi anyagokból áll, elsősorban a bambusz leveléből, hajtásából és szárából. Egy bambusz-csoport közepén lekuporodik a hátsó felére, és elülső mancsaival tördeli a bambusz- szárakat. Amit letört, azt a szájához tartja, és módszeresen - levelestül, hajtásostul, szárastul - az egészet megeszi.

Amikor az óriás panda ébren van, jobbára táplálkozással tölti idejét, naponta esetleg 16 órát is. Nagy testtömegének fenntartásához rendkívül sok bambuszt kell megennie, részben azért, mert ez a növény csak nagy mennyiségben fogyasztva ad elegendő tápanyagot, részben azért, mert a panda emésztőrendszere nem működik olyan hatékonyan, mint más. növényi táplálékon élő állatoké. Ezek az állatok általában táplálékuk 86 százalékát megemésztik, a panda azonban csupán 17 százalékot. Az óriás panda bambuszon kívül más növényeket is fogyaszt, például füvet, virágot, gombát, gumókat, gyökereket, fakérget. Ha sikerül elkapnia egy kisemlőst vagy egy halat, vagy ha belebotlik egy tetembe, azt sem hagyja ott. Rokonaihoz, a medvékhez hasonlóan méh kaptárokat is szívesen fosztogat. A nagy testű és kissé esetlen óriás panda kitűnően tud fára mászni. Többnyire élelemért kapaszkodik fel a lombok közé, vagy oda húzódik a veszély elöl, vagy egyszerűen csak megpihen és körülnéz.

Az óriás panda védelme

Az óriás pandának mint önálló fajnak a fölfedezése óta eltelt viszonylag rövid idő alatt rohamosan csökkent az egyedszáma, s ma már nem pusztán veszélyeztetett, hanem nagy valószínűséggel kipusztulásra ítélt fajnak tartják. Kétségkívül vadászták is, de megfogyatkozásának az a fő oka, hogy az emberi civilizáció terjeszkedésével egyre jobban zsugorodik az erdei élőhelye. Emiatt az erdők még megmaradt kis foltjain a néhány egyedből álló kis csoportok elszigetelődtek fajtársaiktól, s ez beltenyésztődéshez és a faj életképességének gyengüléséhez vezetett.

Az óriás pandának, a Világalapítvány a Természetért címerállatának sorsát szerte a világon figyelemmel kísérik, és a kínai kormány az 1950 es évek végétől komoly erőfeszítéseket tesz e faj megmentéséért. Külön rezervátumokat hoztak létre az óriás pandák hegyvidéki élőhelyén, s itt védik az állományt. Az egyik rezervátumban egy állami irányítású kutatóközpont is létrejött, s szaporítási programok kidolgozásával, a szabadban élő állatok tanulmányozásával foglalkozik. Egy korábbi becslés szerint az óriás panda természetben élő állományának teljes kipusztulása a 2000. évre várható. A nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések azonban talán adnak némi reményt arra, hogy ez a pótolhatatlan faj újból elszaporodik hegyvidéki élőhelyén.