A Tyrannosaurus rex Magyarországon is élhetett
hirdetés
A laikusok maximum elképzelni tudják, milyen lehetett az élet a dinoszauruszok korában, amikor az őslények álltak a tápláléklánc csúcsán.
A szórakoztatóipar is előszeretettel nyúl az izgalmas témához, és többek között olyan filmremekekkel viszi közelebb az ismeretlen korszakot a nézőkhöz, mint a Paramount Channelen július 18-án és 25-én látható Jurassic Park 1-2. Steven Spielberg zseniális klasszikusaiban számtalan ma már kihalt állat jelenik meg - álljon itt néhány érdekesség, ami segít megismerni a dinók valódi életét.
hirdetés
A Tyrannosaurus és a Stegosaurus soha nem találkozhatott volna
A Jurassic Park filmek sztárjaként is emlegetett Tyrannosaurus (T-rex) a világ egyik legismertebb dínója. Környezetében a legnagyobb húsevők közé tartozott, így egyes szakértők szerint többek között olyan őslényekre vadászott, mint amilyen a Spielberg-mozikban szintén feltűnő Triceratops is volt. Maradványait a mai Észak-Amerika nyugati részén fedezték fel, amelyek szerint kora a kréta időszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–65 millió évvel ezelőttre tehető. Nem úgy, mint a Jurassic Park 2. – Az elveszett világban szintén feltűnő Stegosaurus, ami a késő jura korban, mintegy 150–145 millió évvel ezelőtt élt, tehát a két faj a valóságban soha nem találkozhatott volna.
T-rex Magyarországon
Egy Iharkút határában fekvő elhagyott bauxitbányában 2000 óta több mint ötvenezer csontleletet találtak, és köztük egy növényevő tülkös dinoszauruszféle, az Ajkaceratops maradványait is felfeldezték. Ennek a rokonai korábban csak ázsiai lelőhelyekről voltak ismertek, így a tudósok azt feltételezik, hogy talán létezett valaha egy olyan földhíd a bakonyi szigetív és a kontinentális területek között, amelyen át az állatok Ázsiából átkelhettek a mai Dunántúl területére. T-rex maradványok ugyan eddig csak az észak-amerikai kontinensről kerültek elő, viszont más Tyrannosaurus-félék fosszíliái az eurázsiai kontinensről is ismertek, így nem kizárt, hogy akár maga a rettegett őslény, vagy egyik hozzátartozója a mai Magyarország területére is átvándorolt.
Megalkották, aztán felfedezték
A Velociraptor a Paramount Channelen július 18-án és 25-én látható Jurassic Park filmekben szintén főszerephez jut. A megjelenítése azonban eltért a valóságtól, mivel az állat eredetileg jóval kisebb volt. A készítők egy feltételezett nagyobb rokonát, a Deinonychust vették alapul, amit egyes tudósok Velociraptor antirrhuposként emlegettek. A szakértők később ezt az elméletet elvetették, ellenben feltárták a hasonló Utahraptor maradványait. A történettel később Stan Winston, a különleges effektek guruja úgy tréfálkozott: „Mi megalkottuk, azután felfedezték.”
Kitalált adalékok
Nem csak a Velicoraptor esetében gondolták úgy a filmesek, hogy kicsit felturbózzák az eredeti lényeket. A Dilophosaurust például a valóságnál sokkal kisebbnek ábrázolták, amire azért volt szükség, hogy a nézők véletlenül se keverjék össze a raptorokkal. Gallérja és az, hogy mérgező váladékot tud kilőni, szintén a képzelet műve, ellenben a feje tetején volt egy különleges „taréj”, ami nagy valószínűséggel egyedi hangok képzésére volt alkalmas, épp úgy, mint Parasaurolophus „taréja”. Filmbéli hangját számos különféle állat, így a hattyú, a sólyom, a bőgőmajom és a csörgőkígyó egyesítéséből nyerték, miközben a zsiráfszerű Brachiosaurus – aki a valóságban a lomha, böszme termete és súlya miatt nem hogy két hátsó lábára állni, de még lefeküdni sem tudott - bálna- és szamárhangokat kapott.
Szöveg, fotó: Red Lemon Media