Egyre inkább rászorulnak az emberekre a jegesmedvék a klímaváltozás miatt

Jegesmedvét látni Szibéria legkeletibb részén, a sarkkörön lévő Csukcsföldön nagyjából annyira mindennapos, mint egy nagyvárosban élőnek felszállni reggelente a hetes buszra. Az elmúlt években azonban a medvék viselkedése megváltozott: míg korábban az emberektől távol, a tengerparti peremvidéken éltek, mostanra minden télen feltűntek a falvak szélén ételmaradék után kutatva. Ha pedig ételt kapnak, vagy szereznek maguknak, azzal a halálos ítéletüket írják alá.

A jegesmedvék normál körülmények között tengeri állatokra vadásznak, melyeket a vizen úszó jégtáblákról kapnak el. Miután a globális felmelegedés miatt nemhogy jégtábla, de lassan már a talajt befedő jég sem marad a sarkkörön, az állatoknak más élelmiszer-forrás után kellett nézniük, a tenger helyett a parton keresgélve.

"Csukcsföldön nagyjából 2000 óta megnőtt a medvepopuláció száma. Bemennek a falvakba, néha akár tíz medve is csoportba verődve és élelem után kutatnak. Ez mind a klímaváltozás miatt van" - magyarázza Igor Verescsagin, a Csukcs Autonóm Régió környezetvédelmi megbízottja. A felmelegedés vándorlást idézett elő, az állatok így közelebb kerültek az emberek lakhelyeihez. A múlt év decemberében a szokatlanul meleg időjárás miatt egyetlen faluban 61 jegesmedvét észleltek.

"Szinte mindegyikük sovány. Felnőttek és fiatalok is vannak köztük, de nőstények, különféle korú kölykökkel is. Az épületek mögött, a csővezetékek mellett járnak-kelnek, csupán párszáz méterre az emberektől" - magyarázta el Tatyana Minenko, a Bear Patrol járőrszolgálat vezetője. A helyi önkéntesekből alakult környezetvédelmi kezdeményezésnek sikerült fotókat és videót is készítenie ezekről a látogatásokról: a medvék már a kameráktól sem tartanak.

"Esténként az emberek otthon maradnak, hogy ne találkozzanak medvékkel, az önkéntesek pedig hómobillal járják a környéket" - mondta el Minenko, aki szerint a járőrök befogják a felnőtt medvéket és felszedik a kölyköket, akik elszakadtak az anyjuktól.

Ha egy ember és egy jegesmedve összetalálkozik, az mindkét fél számára kellemetlen következményekkel jár - a járőrök épp ezért igyekeznek ezeket a találkozásokat minimálisra csökkenteni. Az elmúlt két évben a hatóságok így is 13 ember-medve találkozást dokumentáltak - három medve meghalt, hármat kiemeltek élőhelyükről, hét alkalommal pedig az emberek hagyták elmenni az állatot.

A medvék túlélése azonban nagyon problémás, miután természetes módon nem jutnak elég élelemhez. Legfőképp a kölykök helyzete nehéz. Normál körülmények között életük első két évét az anyjuk mellett kell tölteniük. Szakértők szerint a medvét kiszakítani természetes élőhelyéről ennek ellenére sem helyes.

"A medvék nagyon jól formálhatóak: pár óra alatt meg lehet nekik tanítani, hogy egy adott jelre nyissák ki például a szájukat. A medvék számára nem probléma, hogy meg kell tanulniuk együtt élni az emberekkel. A problémát inkább a fiziológiai alkalmazkodás jelenti - mondta Irina Voscsanova, a moszkvai állatkert kutatója. "De minél idősebb a medve, annál nehezebb túlélnie a természetes környezetében. Ha kiemeljük onnan, egy lekerített, szűk élettérbe helyezzük át, ahol az összes addig elsajátított készsége haszontalanná válik. Néha pedig pszichológiailag nem bírják elfogadni az új helyzetet, és soha nem lesznek képesek adaptálódni."

Ahhoz, hogy a medvéket távol tartsák a lakott településektől, elsősorban a szeméttelepeket kéne megszűntetni, a lakosságot pedig tájékoztatni kéne, mit tegyenek, ha vadállattal találkoznak:lékeznie kell rá, hogy tartsák magukat távol a medvéktől: ne etessék őket és ne készítsenek képet velük.

Abban mindenki egyetért, hogy a medvéknek nem lenne szabad nem a természetben talált ételt enniük. "A legnagyobb probléma a kiegészítő táplálkozás. A medvekölyök megközelíti az embert, aki megsajnálja, és enni ad neki. De az emberi étellel a halálos ítéletét írja alá a medvének, a kölyök ugyanis megeszi az emberi ételt, aztán hamarosan felnő, erős lesz és ugyanúgy járni fog ételért az emberhez, mint addig. Végül a legtöbb esetben a felnőtt egyedet lelövik" - mondja Varvara Szemjonova, a WWF Oroszországtól.

A szervezet szerint a problémára a megoldás a természetes etetőhelyek kialakítása lehetne, ahol a rozmárok - a terület más lakói - hátrahagyott maradékát ehetnék a medvék. "Nemrég sikerült egy medvekölyköt természetes étellel etetni: az egyik járőr segített neki és védte őt, míg pár hónappal később a medve elment és már képes volt egyedül vadászni." Bár a kísérleti jelleggel kezdett etetés még nem tart olyan régóta, hogy kiderüljön: működőképes-e hosszú távon is, de az első eredmények bíztatóak, így a WWF úgy döntött, hogy további természetes etetőhelyeket, rehabilitációs központokat alakít ki.

Forrás: Euronews