Hüllők teleltetése – Mire figyelj oda? Érdemes-e?

Természetes élőhelyeiken a mérsékelt égövi hüllő fajok a téli időszakot egy nyugalmi állapotban vészelik át, amit hibernációnak nevezünk. Ilyenkor életfolyamataik lelassulnak.

Természetes élőhelyeiken a mérsékelt égövi hüllő fajok a téli időszakot egy nyugalmi állapotban vészelik át, amit hibernációnak nevezünk. Ilyenkor életfolyamataik lelassulnak. Testhőmérsékletük lehűl, légzésszámuk, szívverésszámuk lelassul, nem mozognak, nem vesznek magukhoz táplálékot.

A lakásban, terráriumban tartott állatoknál nem szükséges beiktatni a teleltetési időszakot. A lakásban, terráriumban tartott állatoknál nem szükséges beiktatni a teleltetési időszakot - eltekintve néhány ritka fajtól - csak akkor, ha szaporítani kívánjuk őket és biztosak vagyunk abban, hogy a nyugalmi időszakban szükségleteiknek megfelelő körülményeket tudunk biztosítani számukra. Ellenkező esetben veszélyeket is rejt magában ez az állapot.

A teleltetés veszélyei

Fagyási sérülések keletkezhetnek az állaton, ha a kritikus 2 C fok alá esik a teleltetési hely hőmérséklete, de a szárazföldi teknősök már az 5 C fok alatti hőmérsékletre is érzékenyek. Nagyfokú testtömeg-csökkenés következhet be, ha a szükségesnél magasabb a helyiség hőmérséklete, és alacsony a páratartalma. Ilyenkor az alapanyagcsere folyamatok élénkebbek, ugyanakkor nincs táplálékfelvétel, ezért a szervezet elkezdi felhasználni saját zsírraktárait. A maximális testtömeg-csökkenés 6-7 % lehet. Mechanikai sérüléseket is szenvedhetnek hüllőink. Ha csoportosan teleltetünk agresszívabb egyedeket, előfordulhatnak harapások. Megrághatják állatainkat rágcsálók (egér, patkány) vagy ragadozó ízeltlábúak, hiszen ilyenkor a hüllők aktivitása és ezzel védekezőképessége is csökken.

A posthibernációs anorexia (étvágytalanság) élettani jelenség. A téli álomból ébredő hüllők étvágya csak fokozatosan tér vissza. Ha ez az étvágytalanság kígyók esetében meghaladja a 3 hetet, az már kórosnak tekintendő és ajánlatos állatorvos segítségét kérni. A háttérben többnyire a nem megfelelő ébresztés, ill. a teleltetés alatti nem megfelelő hőmérséklet, fényintenzitás és páratartalom áll.

Ha teleltetjük hüllőnket, biztosítsuk a megfelelő körülményeket! Ugyanez vonatkozik a teknősökre is, különösen a szárazföldi fajokra. Náluk a hosszantartó étvágytalanság hátterében gyakran valamilyen szövődmény áll. Túlságosan alacsony vércukorszint, a vér túl magas húgysavszintje, orr- vagy szájnyálkahártya gyulladás, kiszáradás, stb. Ezeknek az okoknak a felderítése és gyógykezelése állatorvos feladata. Heveny vérfertőzés is kialakulhat állatinkban, ha a szükségesnél magasabb hőmérsékleten teleltetünk. Ilyenkor az egészséges szervezetben normál körülmények között is ott élő baktériumok olyan mértékben elszaporodnak, hogy betegséget okoznak. A magas hőmérséklet mellett hozzájárul a jelenség okához az is, hogy a hibernáció alatt hüllőink immunrendszerének aktivitása is lecsökken. Kevésbé tud védekezni a baktériumok elszaporodása ellen. Ez az állapot rövid idő alatt az állatok elhullásához vezethet.

Ha mindezek ellenére kitartunk elhatározásunk mellett és teleltetni akarjuk hüllőinket, ajánlatos előtte szakemberrel (állatorvossal, tenyésztővel) konzultálni.