Veszély fenyegeti a papagájokat

A papagájok évezredek óta nagy becsben tartott házi kedvencek. Hozzávetőleg 341 fajuk a madarak jellegzetes családját alkotja. Kalitkán kívül jobbára csak a trópusokon és a déli féltekén fordulnak elő.

Sok papagáj letét fenyegeti a trópusi és szubtrópusi élőhelyeiken folyó szakadatlan erdőirtás, valamint az a szokás, hogy begyűjtik őket kalitkamadárnak. A kihaláshoz legközelebb álló fajok egyike az északkelet-brazíliai Spix-ara, amelynek mindössze egyetlen vadon élő hímjéről tudunk.

A nemzetközi vedelem ellenérc a gyönyörű, kék Spix-ara kis állományát a vadorzók rendszeresen fosztogatták, hogy kielégítsék a gyűjtők szeszélyét szerte a világon. Napjainkban a fogságban élő egyedek száma még a negyvenet sem éri el, ezért nemzetközi szaporítási programot szerveztek, hogy a fajt megmentsék a teljes kipusztulástól. Ugyancsak végveszélyben van az új-zélandi kakapo, amelyet szinte teljesen kipusztítottak azok a ragadozók - a hermelinek, a macskák és a patkányok -, amelyeket az európai telepesek hurcoltak be e madarak élőhelyére. A kakapo manapság már csak néhány szigeten fordul elő kis számban. Új-Zéland természetvédelmi minisztériuma 2,5 millió új-zélandi dolláros programot indított e madár megmentésére. Másutt is sok papagájt fenyeget a teljes kipusztulás. A szigetlakó fajok különösen érzékenyek az élőhely rombolására, a ragadozókra, a betegségekre és a díszállat-kereskedelem okozta pusztításra. Nagy-Britanniában például a természetvédők azt követelik, hogy tiltsák meg a vadon élő papagájok behozatalát, az állatkereskedőknek pedig igazolni kelljen: a vevő által kiszemelt példány fogságban szaporított állományból származik.

Érdekes tudnivalók:

■ Az arák olyan magvakat is meg tudnak emészteni, amelyek megölnének vagy megbetegítenének más állatokat. Valószínűleg azért maradnak életben, mert sóban gazdag agyagot fogyasztanak. A só és az agyag feltehetően semlegesíti a mérgeket.

■ Fogságban sok papagáj magas kort ér meg. A rekordot egy hím sárgabóbitás kakadu, Cocky tartja, aki több mint 80 éves korában, 1982. október 28-án hunyt el a londoni állatkertben.

■ A szelídített papagájról szóló első írásos följegyzés i. e. 400-ból származik, s arról szól, hogy egy orvos az ókori Görögországban szilvafejű papagájt tartott. Ez a madár nemcsak szülőhazája, India nyelvét beszélte, hanem görögül is megtanult.

■ A papagájok többféle faja képes utánozni az emberi beszédet. A nyelvtudás világrekordját az Angliában élő nőstény jákópapagáj, Prudle tartja majdnem 800 szóval.

A papagájok a madarak ősi csoportját alkotják; közeli rokonaik nem ismeretesek. Egészen a közelmúltig a galambokat vélték legközelebbi rokonaiknak, de a madarak DNS-ének (örökítő anyagának) összehasonlító vizsgálata arra az eredményre vezetett, Hogy közelebbi rokonságban állnak a kakukkokkal, a baglyokkal, a sarlósfecskékkel és a jégmadarakkal.

Megkülönböztető jegyek

E madarak legjellegzetesebb sajátossága a csőre. Ez erősen lefelé görbülő, kampós felső kávából és az ebbe beleilleszkedő, fölfelé hajló alsó kávából áll. A felső káva tövénél egy csupasz, toll nélküli terület található, a viaszhártya - itt vannak az orrlyukak.

Egyedi felépítésének köszönhetően a papagájcsőr igen mozgékony. A felső káva ugyanis különleges ízülettel kapcsolódik a koponyához, és olyan rugalmas, hogy a madár nagyon szélesre táthatja a csőrét. A papagáj igen sokféle feladat elvégzésérc használhatja csőrét, a tollászkodástól vagy a fiókák táplálásának finom mozdulataitól a legkeményebb magvak hatalmas erőkifejtést igénylő szétroppantásáig.

A papagájok lába is különleges. Míg a madarak többségénél három lábujj előrenéz, egy pedig hátrafelé, a papagáj lábán a két belső ujj előre, a két külső pedig hátrafelé mutat. Ez a „kettő-kettő" elrendezés - amely némely más fakúszó madáron, például a harkályokon is megfigyelhető - lehetővé teszi, hogy az állat jó erősen megkapaszkodjék az ágakban.