Pál Dénes nem az a csajozós fajta

Pál Dénes személyében egy nagyszerű, tehetséges énekest ismerhettünk meg. A Voice című tehetségkutató műsorral robbant be a köztudatba, ahol nem csak közönségkedvenc lett, hanem meg is nyerte a műsort. A műsor után természetesen elkezdte egyengetni a karrierjét, ami eddig elég szépen alakult. Az ismertségnek köszönhetően azonban megnőtt a lányok érdeklődése is iránta, viszont ő ezt nem szeretné kihasználni.

A Bors készített vele interjút, amelyből kiderült az is, hogy nem volt még egy éjszakás kalandja az énekesnek.

„Jól látom, hogy játszik? Mi ez?

Star Wars, egy kis robotot próbálok összerakni. El vagyok vele, nincsenek nagy igényeim (nevet). Szeretek játszani, minél később nősz fel, annál jobb. A kreativitást fejlesztő játékok a kedvenceim, ez a szerelem megmaradt felnőttkoromra is.

Apropó szerelem! Emlékszik az elsőre?

Igen, diákszerelem volt középiskolában. Jó barátok voltunk, osztálytársak, egyre többször kerestük egymás társaságát. Mindent megbeszéltünk, azt is, hogy ha már így alakult, miért ne járhatnánk? Nyolcosztályos gimibe jártam, ez hatodikban történt.

Na ne! Ennyire fiatalon?

Tulajdonképpen volt egy barátnőm ötödikben is.

Ezek a mai fiatalok!

Jó, akkor még nem beszélhettünk igazi érzelmekről. De kaptam tőle egy ajándékot, két macit, akik a szájuknál összecuppannak. A mai napig őrzöm.

Meg sem merem kérdezni, hogy mikor csókolózott először.

Akkor még semmi sem történt, azt sem tudtuk, mi ez az egész. Két puszi tanítás után, szia, holnap találkozunk. Ennyi volt a járás. Csak a pusziig jutottunk. Ártatlan diákrománc. A hatodikos szerelem tovább tartott, aztán következett egy kis szünet, majd folytattuk. Ez már diákszerelem volt, nekem az első. A csók keveseknek sikerül elsőre jól, de így is emlékezetes. Mindkettőnknek az volt az első, tanítás után a suli aulájában. Ügyetlenkedtünk, igyekeztünk azt csinálni, amit ellestünk a filmekből. Azóta fejlesztettem a tudásom. Persze, akkor tízéves lehetett, most huszonöt lesz…

Miután megnyerte a Voice-t, sokkal egyszerűbb lett a csajozás?

A Voice előtt is voltak kapcsolataim, egyik sem volt kimondottan rövid. Inkább hónapokban mérhető. Így hozta az élet, ilyen típus vagyok. Soha nem volt egyéjszakás kalandom. Miután megnyertem, többen megismertek, ez ezzel jár. Írogattak a lányok, megkerestek, hogy nem találkoz­-nék-e velük. De nem tudnék felidézni egyetlen nagyon konkrét ajánlatot sem.

Nem élt a lehetőséggel?

Társaságban elvagyok, beszélgetek, de sosem voltam az a hirtelen becsajozós típus. Lassan haladok, idegen területre nem merészkedem. Az egészséges, ismerkedős kapcsolatokat szeretem.

Hát, nem tudom, a rockzenészek egészen mást me­sélnek arról, hogy mit szoktak csinálni a rajongólányokkal.

Lehet, hogy húsz év múlva lesz mit mesélnem, de most ez van. Nem azt mondom, kinyíltak kapuk, de hiába, nem vagyok csajozógép. Nem szeretem kihasználni az embereket, mindig aggódom, nehogy megbántsak valakit. Egyébként is, tudják, hogy nem vagyok rockzenész. Fellépek, járom az országot, és lehet, hogy sok tekintetben naivan kezelek dolgokat. Lehet, hogy észreveszek apró jeleket, sejtem, hogy mit szeretne, de nem akarok belegondolni. Amikor koncert után, fotózás közben a lány nem a vállam fogja meg, hanem a fenekem, akkor azért tudom, hogy nem a farmerem minőségét ellenőrzi. Volt, hogy kértek, maradjak, találkozzunk, de nyílt ajánlatot még nem kaptam. Érzik, hogy felesleges. Egyébként is lehet tudni, hogy van barátnőm.

Mit tudhatunk róla?

A kapcsolatunkat nem tesszük a kirakatba, tartózkodunk a nyilvánosságtól. Persze, van hogy eljön velem fellépésekre, de nincs rajta Én vagyok a barátnője-póló. Szeretném megvédeni.

Mitől?

Már tudom, hogy milyenek az emberek. Van, aki elfogad, van, aki nem. Ha erre nem vagy felkészülve, az megvisel. Kegyetlenül megírják a kommentekben, hogy mi a véleményük. Nyersen belevágják a képedbe. Erre nem lehet fel­készülni, csak hamarabb túllendülni. Nem szeretném, hogy megbántsák, hogy tönkretegyék a napját annak, akit szeretek.”