Eddie Redmayne: „akkor kiválasztott a főszerepre, amikor ismeretlen színész voltam”

Eddie Redmayne személyében egy fantasztikus színészt ismerhettünk meg. A mindenség elméletéért ugyanis begyűjtötte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Gyakorlatilag egy csapásra tűnt fel, mint egy üstökös a filmvilágba és mindenki azonnal meg is szerette. A legutóbbi filmje pedig megint csak Oscar-esélyes.

A dán lány című filmről van szó, amelynek a főszerepét még akkor kapta meg, amikor egyáltalán nem volt ismert színész. A film kapcsán készített vele interjút az nlcafe.hu, mi pedig megmutatjuk a legjobb részeket.

„Amikor egy ilyen szerepet felajánlanak, nem jut az eszedbe, hogy ez egy igazi Oscar-szerep, amiért jó eséllyel díjakra jelölhetnek?

A dán lányt tizenöt évig tartott elkészíteni, és ebből a tizenötből négynek magam is részese voltam. Tom (Tom Hooper rendező) még A nyomorultak forgatásán nyomta a kezembe a forgatókönyvet, és rögtön tudtam, hogy ehhez fogható történettel még sosem találkoztam. Egy csodálatos szerelmi történet, ami egyben több is ennél, ráadásul igaz történeten alapul. Korábban nem hallottam Lili és Gerda történetéről, és egészen a hatásuk alá kerültem. Persze ekkor még nem tudtam, hogy a filmet már tizenkét éve próbálják összehozni, és amikor lelkesen odamentem Tomhoz azzal, hogy el akarom játszani Lili szerepét, azt tanácsolta, hogy vegyek vissza a lelkesedésemből, mert a film finanszírozása még nem állt össze, és még az is lehet, hogy soha nem is fog.

Ezt hogy fogadtad?

Csalódott voltam, és tényleg újabb három év kellett ahhoz, hogy a film költségvetése végre meglegyen, ami az alkotók szempontjából őrület, de ha a nézők végül szeretni fogják, az kárpótol bennünket minden viszontagságért. Annyira nehezen jött össze ez a mozi, hogy közben nem nagyon jutott eszünkbe díjakról álmodozni. Arra koncentráltunk, hogy valahogy megcsináljuk a filmet.

Abban, hogy A dán lány végül elkészült, az is közrejátszott, hogy időközben világszerte ismertté váltál A mindenség elméletével?

Ez biztosan így van, de azt ne feledd, hogy egy ideig én voltam az akadálya, hogy ez a film elkészülhessen. Tom még akkor kiválasztott a főszerepre, amikor ismeretlen színész voltam, és sokáig pont azért nem talált finanszírozót, mert nem volt elég nagy név a főszereplője.

A szerepre felkészülve Einart és Lilit, a karaktered férfi és női oldalát két különböző figuraként kezelted?

Rengeteg nővel találkoztam a transznemű közösségből mindenféle generációból, és fontos volt számomra, hogy meghallgassam a történeteiket. Persze minden történet más volt, de az közös volt bennük, hogy öt-hat éves koruktól kezdve mindannyian érezték, hogy nem tartoznak ahhoz a nemhez, ahová a társadalom sorolja őket. Az életük nagyrészt arról szólt, hogyan találnak rá az igazi önmagukra. Én Lili felől közelítettem meg ezt a szerepet, hogy kicsoda ő, és tőle indulva jutottam el Einar figurájáig, aki bár tudattalanul, de igazából egy álca volt. Azért abba gondoljunk bele, hogy Lili előtt nem álltak követendő példák. Fogalma sem volt arról, mit jelent a transznemű szó. És nemcsak ő, de a környezete is így volt ezzel: sokáig skizofrénnek gondolták.

Úgy tudom bő egy évig tartott felkészülnöd a szerepre. Elmondanád, hogy nézett ki ez a felkészülés?

Ahogy említettem, sokáig nem állt össze a büdzsénk, és ebben a várakozó időszakban dolgoztam együtt a transznemű Lana Wachowskival a Jupiter felemelkedése forgatásán, és megemlítettem neki ezt a szerepet. Kiderült, hogy imádja a könyvet, ami alapján a filmünk készül, az egyik nagy kedvence, épp ezért nagyon lelkes lett, és örömmel mesélt, továbbá adott nekem sok olyan könyvet, amik fontosak a témában. Bemutatott nekem embereket a transznemű közösségből, amihez kifejezetten hasznos volt, hogy épp A mindenség elmélete című filmem promotálásával voltam elfoglalva, amivel körbejártam a világot, így rengeteg különböző országban volt alkalmam transzneműekkel találkozni. Volt alkalmam beszélgetni néhányuk párjával is, és elmesélték nekem, miken mentek keresztül. Imádtam ezekben az emberekben, hogy nem voltak náluk tabutémák. Bármit kérdezhettem, ők válaszoltak.”

Szöveg és képek: nlcafe.hu