Holnapolisz: Neked tetszett?

Jules Verne kalandregényeinek fordulataiból és Walt Disney vidámpark­teremtő, utópiát álmodó géniuszából merítkezik ez a film, amely a fiatal korosztályba csepegtet: jövőtudatos gondolkodást. Ebben a sci-fiben nemcsak dimenzió váltásról van szó, hanem ennek a fizikai dimenziónak a megváltásáról is.   

A hollywoodi fősodorban fület süketítő megaprodukcióknak nagy hibája, hogy dramatur­giájuk a vidámparki látvá­nyosságokéval azonos. Olya­nok, mintha felülnénk egy hullám vasútra. Itt egy hajmeresztő kanyar, ott egy zuha­nás, amott egy emelkedés. Csihi-puhi, menekülés, robbanás. Az egész csak pirotechnika. A Disney Stúdió ebbe a műfajba igyekszik komoly eszmei mondanivalót fecskendezni. Hogy George Clooney nevét-arcát adta hozzá, az már önmagá­ban jelzésértékű. Többször mondta -egyszer saját fülemmel is hallottam Londonban -, hogy nem kergeti a kasszasikereket Inkább intelligens, gondo­latébresztő, társadalmi mondanivalóval bíró hímeket vállal el.

Innováció

Már az első percben kiderül, miért mon­dott igent a forgatókönyvre. „Kölyökkoromban a jövő még más volt", mondja a kamerába Clooney. a tegnap matinéidolja, aki a hősszerelmes bonviván figurájából beleöregedett a marginalizált, őrült föltalá­ld szerepkörébe. A jelen problémáit ecsetelgeti: szegénység, klímaváltozás, nukleá­ris fegyverkezés. Még a disztópía szót is el­magyarázza a film. És bedobják Onvell, Huxley meg Bradbury nevét. Hadd oko­sodjon a nagyérdemű!

A film első létét a Clooney gyerekkorát idéző flashback lÖJti ki. Az 1964-es New York-i világkiállításon, az űrkorszak hőskorá­ban vagyunk. Amikor még a technológiai fejlődés he­roikus ethoszával voltak át­itatva a jövő pavilonok. A kölyök Krank egy hátra erősíthető repülővel áll elő. Gyakorlati haszna? Nem sok. De, mint mondja, ha ilyennel látna elhúzni másokai a magas­ban, akkor „elhinném, hogy minden lehetséges". A technológiai innovációk­nak inspiratív értékük is van, nem csak gyakorlati hasznuk.

Már éppen kezdtem azt érezni, hogy jelmezeivel, formavilágával, hangulatá­val a '60-as, 70-es, '80-as évek fantasztikus tévészériáit és sci-fi filmjeit idéziönirónikusan a Holnapolisz, amikor egy sci-fi bohócska is bekerül a képbe, tele Star Wars-, Star Treck-emIékiárgyakkal -megerősítve a gyanúmat Amikor pedig Párizsba és az Eiffel-toronyba érkezik a cselekmény, rögtön Verne jut az eszem­be. No lám, a következő pillanatban fel is bukkan a viaszfigurája Tesláé. Edisoné és Eiffelé mellett.

Azért nem ennyire kiszámítható az egész film. A menekülésdramaturgiába ugye gonosz antihős is kell, aki üldözi a főhősöket. Az ellenség személyében és motivációjában akad majd néhány meg­lepetés. (Nem lövöm le ezeket.)

Mágikus város

Egy másik dimenzióból érkezett kislány toborzóprogramot teljesít. Keresi a világ­megváltásra alkalmas különcöket, akik nem nyugszanak bele, hogy a pusztulás felé visszük bolygónkat és civilizáción­kat. Ki is pécézik a kamaszlányt, aki va­lami fúrótorony lebontását szabotálja. (Elkapják a rendőrök.)

Felvillantja neki Holnapoliszt, ahol a valaha élt legnagyobb elmék végre meg­alkották fixa ideáikat. Hz a kreativitás Paradicsoma. Politika nélkül. Sajnos csak néhány percig időzik, utazik ebben a vi­lágban a kamera (mintha Walt bácsi Disneylandjériek turbózott változatát lát­nánk - aminek Ő csak a felszínét kapir­gálta ebben a világban). Kétségtelenül ez a leglátványosabb része a filmnek - még ha nem is olyan totális és lenyűgöző, mint például az Avatar formavilága. A Jane Hoberts médium által közvetített Seth is beszélt róla, hogy a túlvilágon van egy olyan szint, ahol a nagy kreatív elmék -még azok is, akiket ignoráltak a Földön -végre elismerést kapnak, és mindenki megvalósíthatja a vízióit, Holnapolisz ilyesfajta dimenziónak tűnik.

Forrás: Videa

Kép: forumhungary.hu, mozi-dvd.hu