Ismerjük meg jobban Horváth Lilit!
hirdetés
Akaratlanul is visszük magunkkal azt az értékrendet, ízlést, érzelmi lenyomatot, amelyet a családban átéltünk. Ezek a kérdések igazán akkor kerülnek előtérbe, amikor magunk is családot alapítunk, szülővé válunk. Lássuk Horváth Lili és Nemes Jeles László hogyan vélekedik minderről.
Talán a gének játéka, hogy színésznő lettem, követem az édesanyámat, Tordai Terit. Kamaszkorom táján támadt lel bennem a színészet iránti vágy. Abban viszont nem követem öt, hogy nekem három gyermekem van, pedig én egykeként nőttem fel, tizenkét éves voltam, amikor a mama elvált. Mindig szerettem volna testvért A családi mintát az összetartozásban viszem tovább. Anyukám még most is sokat mesét az édesanyjáról, Lili mamiról. Már az én gyerekeim is ismerik a családi történeteket, gyakran elővesszük a fényképalbumokat beszélgetünk a régi családi szokásokról, ilyenkor szóba kerülnek humoros történetek is.
hirdetés
Apai részről elég kiterjedt családom van: apukámék négyen voltak testvérek. Sokan mondják, hogy az édesanyámra hasonlítok, ám én úgy érzem, hogy mindkét szülőmtől sokat hozok. A mamám, a papám, a nagy-szüleim is dinamikusan éltek, minden korban feltalálták magukat, humorral fogták fel az életet. Nyilván visszahat a családi minta is rám, merthogy ma már sokkal nyitottabb vagyok, mint korábban. A nagymamám, aki tanárnő volt, mindenkivel szóba elegyedett. Én is tanítok Földessy Margit szín iskolájában.
Amikor régebben az édesanyámhoz hasonlítottak, tudat alatt más akartam lenni. Ez változott, amikor engem is elismertek a szakmában, fiatalon Jászai Mari-díjat kaptam.
Jelenleg szabadúszó vagyok. A Játékszint mondhatom a színházi otthonomnak, ahol adott darabokra szerződöm. A kislányom születése miatt két szerepet hagytam ott a Nyolc nö és a Tíz kicsi néger előadásában, de ősztől folytatom.
Forrás: magyarnarancs.hu