Mi a nyájimmunitás, elérhető-e vonakodó oltási kedvvel, azaz mikor szakad vége a járványnak?

Vajon kialakulhat-e nyájimmunitás olyan országban, ahol a lakosság nagy része vonakodik beoltatni magát? És kialakulhat-e egyáltalán nyájimmunitás mindaddig, amíg a 16 év alatti fiatalok az egyelőre még nem befejezett klinikai vizsgálatok miatt nem kaphatnak vakcinát?

A válasz mindkét kérdésre egyértelmű nem. Épp ezért fontos, hogy a nagykorú lakosság minél nagyobb arányban és minél gyorsabban oltassa be magát, mert ezzel legalább közelíthető a nyájimmunitás. Magyarország – Izraeltől vagy az Egyesült Államoktól eltérően – már akkor is elégedett lenne, ha a lakosság 60 százaléka beoltatná magát, de még ehhez is hiányzik 2 millió oltási regisztráció.

A nyájimmunitás mindennapos fogalommá vált, jóllehet nincs mindenki tisztában értelmével.

Egy halálos betegség könnyedén legyűri a beteget. Hasonlóan, mint egy csúcsragadozó, amely pillanatok alatt végez kiszolgáltatott és sérülékeny zsákmányával. Egy elszigetelt zebrának vagy gnúnak szinte esélye sincs egy oroszlánnal, különösen oroszlánok falkájával szemben. A párhuzammal élve egy immunhiányos ember is szinte védtelen egy végzetes betegséggel szemben.

Egy sérült, idős vagy más tekintetben gyenge zsákmány azonban túlélheti a támadást egy védelmező csorda oltalmában, kivált ha a csorda peremét az erősek védelmezik – olyanok, akik „immunisak” a támadásra. A csorda ezen tagjai védik legyengült, sérült, idősebb vagy lebetegedett – egyszóval sérülékenyebb – társaikat. Segítségükkel az egész csorda, emberek esetében a nyáj biztonságban van. Minél többen vannak és erősebbek a csorda védelmezői, annál nagyobb a csorda/nyáj biztonsága.

Az emberi közösségben is szép számban akadnak sérülékeny egyedek: az idősek, az immunhiányosok vagy éppen a túlsúlyosak. Ráadásul egyesek védőoltást sem kaphatnak, mert hatását az ő esetükben még nem vizsgálták ki. Ide tartozik:

• a 16 év alatti korosztály,
• bizonyos betegségben, például AIDS-ben szenvedők,
• a terhes nők és szoptató anyák.

A nyájimmunitás tehát az a jelenség, amikor a népesség magas hányada elér egy bizonyos betegséggel szembeni „sterilizáló” védettséget. Az immunisok saját képességükkel oltalmazzák a közösség sérülékenyebb tagjait a fertőzéstől. Sterilizáló védettségben a kórokozó nem fertőz, nem okoz betegséget és nem terjed immunis egyén révén. A vakcinák azonban különböznek. A himlő és kanyaró elleni például sterilizáló védettséget eredményez; a hepatitis B elleni oltás azonban csak a beoltott személyt védi a betegség tüneteitől, miközben ő maga lebetegedhet, és terjesztheti a kórt.

A védőoltás azokat is oltalmazza, akik nem kapnak vakcinát

A kifejlesztett vakcinák egyike sem szavatol jelenleg 100 százalékos sterilitási védelmet, de lényegesen csökkentik a koronavírus terjedését.

Az eddig végzett kutatások a következőket igazolják:

• a beoltott, fertőzött vírusterhelése (azaz a szervezetükben jelenlevő vírusok száma) lényegesen alacsonyabb a be nem oltott, fertőzött személyek vírusterhelésénél,
• a vírus terjedése és a fertőzés súlyossága közvetlenül összefügg az egyén vírusterhelésével,
• a beoltott egyén immunválasza idővel erősödik a második dózis beadása után.

Egyszóval: minél több ember kap oltást, és minél több idő telik el a második oltás beadása után, annál inkább csökken a beoltottak vírusterhelése. Ezzel a közösséget is óvják, hisz minden egyes beoltott személy növeli a közösség védelmét, beleértve azokat is, akiket nem oltanak be.

A nyájimmunitás kialakulásának feltételei

Egyértelmű válasz nem adható arra a kérdésre, hogy vajon a koronavírus, tudományos nevén SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 fertőzés esetében kialakulhat-e nyájimmunitás, és ha igen, akkor ehhez milyen arányú átoltottság szükséges. A feltételezések szerint a népesség legalább 70, de inkább 90 százalékát kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez. A nyájimmunitás kialakulását két tényező befolyásolja:

• ha a vírus mutálódása semlegesíti a vakcina vagy fertőzés kiváltotta immunitást,
• ha a vakcina vagy fertőzés kiváltotta immunitás nem eléggé hatásos a sterilizáló immunitás kiváltásához.

A nyájimmunitás feltétele ugyanis – emlékeztetőül –, hogy az egyén ne fertőződjön meg, és ne terjessze a fertőzést. Minél több a fertőzött, annál nagyobb a vírus mutációjának a kockázata. Egy váratlan mutáns pedig akár minden számítást keresztülhúzhat, és eltörölheti a kialakuló nyájimmunitást. A járvány terjedése azonban kijózanító hatású.

Izraelben 80 százalékos átoltottságnál számítanak a nyájimmunitás kialakulására

A normális élet az jelenti: nem kell többé maszkot viselni, távolságot tartani, és az összejövetelek létszámát sem korlátozzák. Izraelben, ahol már 5,1 millió ember kapta meg legalább a vakcina első dózisát, három okból nem alakult még ki a nyájimmunitás.

Az első ok a mutáns megjelenése. A brit változat legalább 45 százalékkal fertőzőbb az eredeti vuhaninál. Az újonnan regisztrált esetek 99,5 százalékát mutáns vírus okozta. Emiatt – a számítások szerint – a korábbi 60 százalékos átoltottság helyett már csak közel 80 százalékos átoltottsággal alakul majd ki a nyájimmunitás. Kutatások igazolták, hogy a vakcinák hatásosan csökkentik, sőt megakadályozzák a szimptomatikus fertőzést, ugyanakkor nem tudni, mennyire eredményesek a tünetmentes fertőzés esetében. Egyelőre arra sincs megnyugtató válasz, hogy a beoltottak vajon fertőzőképesek-e.

A nyájimmunitás lassúbb kialakulásának harmadik okai a gyerekek. Izrael lakosságának csaknem egyharmadát ők teszik ki. A 16 éven aluliakat egyelőre sehol sem oltják, mert az ő esetükben a hatásosság klinikai vizsgálata – legalábbis a Pfizer és a Moderna esetében – még csak most kezdődött el.

forrás: Euronews