Afrika óriása összeomlás előtt - Nigéria bajban, és sehol a segítség
hirdetés
Május közepén elterjedt a hír, hogy az iszlamista terrorcsoportok belvillongásában elesett Abubakar Shekau, a rettegett Boko Haram vezetője. Vele ez már négyszer is megesett, de valahogy mindig feltámadt. Bárhogy is, az al-Kaida és az ISIS fiókszervezetei fennmaradnak, és erősebbnek látszanak, mint bármikor. Lassan befolyásuk alá vonják Nigéria vidéki tartományait, közben a világ közönye változatlan. Pedig olyan új kalifátus épül, ami rosszabb lesz, mint az iraki-szíriai volt, csak éppen messze van.
A globális mikroblog törölte a nigériai elnök egyik bejegyzését, amiben az 50 évvel ezelőtti szeparatistákhoz hasonlította az országot rettegésben tartó iszlamista csoportokat. Erre válaszul a nigériai kormány a Twitteren közölte, hogy a 26 millió nigériai felhasználót megfosztják a véleményplatform használatától, ami az egyetlen államilag nem ellenőrzött hírforrás.
hirdetés
A szokatlan módszer valódi oka a nigériai államhatalom teljes zavarodottsága. Az államnak nincs érvényes válasza vagy programja a duzzadó terror csapásaira, ezért történelmi előképekkel próbálja lakkozni saját erőszakosságát. A hivatkozás ugyanis teljesen hamis. Az 1967-70 között zajlott biafrai háború kiváltó oka nem a terrorizmus volt, hanem az, hogy a belső ellentétektől szabdalt ország viszonylag fejlettebb délkeleti tartományai, ahol 40 millió keresztény lakos él, ki akartak válni az államszövetségből, amire a központi hatalom a legdurvább eszközökkel válaszolt. A hadműveletek végül a szakadár erők vereségével és 3 millió halottal végződtek.
Ez volt az egyik legvéresebb konfliktus a 2. világháború óta, de az ország strukturális problémáit nem oldotta meg. Viszont azóta is propagandaeszköz a kormányzat kezében ellenfeleinek lejáratására és elnyomására. Aki erőszakot alkalmaz, az szeparatista, mondják. Pedig nem. A terroristák máshonnan jönnek és másfélék is.
Az ajánlat egyszerű: csatlakozz, vagy meghalsz!
Amikor 2002-ben létrejött a rettegett Boko Haram terrorszervezet (aminek neve a Nyugat-ellenesség jelszava), vezére Muhammad Yusuf imám volt. Az ő helyettese lett Shekau. Az imám nemcsak lázító beszédjeiben tüzelte a népesség felét kitevő muszlim lakosokat az államrend ellen, hanem kegyetlen támadások sorozatát is beindította. Öngyilkos merényletek sorozatát szervezte a katonaság és a rendőrök ellen, de rátámadt a legvédtelenebb csoportra, a gyermek és tini iskolás diáklányokra is. Ezzel a szélsőséges erőszakossággal szerzett magának rettegett hírnevet a világban.
Ebben az a zavaros eszme vezette, hogy a Nyugat kulturális és erkölcsi hatásai jórészt az oktatásban jelentkeznek, tehát a lányokat el kell tiltani az iskolától, és ha nem engedelmeskednek, akkor meg kell őket ölni, vagy elijeszteni a tanulástól.
Az iszlamisták ellen indított hajszában 2009-ben Juszufot elfogták és a rendőrségi őrizetben megölték. Állítólag azért, mert szökni próbált, bár ennek némileg ellentmond, hogy keze-lába meg volt bilincselve. Ekkor jött el Shekau ideje, aki kézbe vette a fegyveres imacsoport pórázát, és új támadásokba indította embereit az ország északkeleti régiójában.
A bukósisak-zendülés
A Boko Haram távlati célja az volt, hogy a lakosság felét kitevő muszlimokat erőszakkal belerángassák a keresztény többségű államvezetés megdöntésébe. Főként az öngyilkos merénylő szerepét osztották rájuk, és sokakat fegyveres harcosnak is besoroztak.
Bizarr tényező, hogy sikerükhöz olykor maga az államhatalom is hozzájárult. Európai szemmel apróságnak tűnik, hogy 2009-ben bevezették a kötelező bukósisak viselését a motoros taxik vezetőinek és utasainak, és ebből szinte népfelkelés kerekedett.
Az 'ashaba' egy kétüléses motorkerékpár, ami két felnőtt vagy 3-4 gyerek szállítására alkalmas, és tömegközlekedés híján nagyon népszerű eszköz. A sisakok 40-50 fontba kerültek, míg egy fuvaros napi bevétele nem érte el az 1-2 fontot. Az elkeseredés és az ellenkezés az egekig csapott. Eleinte feketére festett dinnyét, vödröt vagy éjjeliedényt tettek a fejükre, de a zsaruk hamar kiszúrták a trükköket, a motorosokat agyba-főbe verték és kifizethetetlen bírságokat vetettek ki rájuk. Mindennaposak lettek az összetűzések a rendőrök és a lakosok között, mert sok ember és család számára a motoros taxi volt a megélhetés egyetlen forrása és vagyontárgya.
Az ilyen elégedetlenségekre telepedett rá a Boko Haram, és lett hirtelen népszerű – nem csak a muszlimok, hanem általában a szegények körében. Az utasítás végtelenül egyszerű volt: az igazoltató rendőröket meg kell ölni, még akkor is, ha történetesen muszlimok is. Azért, mert ha egy keresztény kormány katonái, akkor árulók és hitetlenek is. Muszlim rendőrnek vagy katonatisztnek lenni az egyik legveszélyesebb foglalkozás lett Nigériában.
Ilyen lázongások viszont nem elégségesek a kormány megdöntéséhez, ezért a Boko Haram kénytelen volt szövetségeseket keresni, és talált is. Ez volt előbb az al-Kaida, majd a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet. Az ISIS már akkor gőzerővel dolgozott nem csak a közel-keleti, de a teljes szubszaharai körzet feletti befolyásért, jelentős eredményekkel.
Az összképet kuszálja, hogy a terrormozgalmakat nem egyetlen szervezet irányítja, hanem kisebb szatelliteket rendelnek maguk alá, akik egymással is rivalizálnak. Mint ahogy történt ez Szíriában, úgy Szomáliában, Maliban és Nigériában is véres konfliktusok zajlanak a szövetséges csoportok között, gyakran több áldozattal, mint amennyit a civilek közül szednek.
A nemzetközi terror új fő célpontja - Nigéria
Széleskörű vélemények szerint az országot vezető és amerikai katonai főiskolát megjárt Muhammadu Buhari elnök felkészületlennek bizonyul a kihívásokra. Több területen a szövetségi kormány gyakorlatilag átengedte az irányítást a fegyveres bandáknak. A törvényes rend megbomlása, a COVID-19 járvány és vele járó gazdasági válság (melyet a nemzetközi olajárcsökkenés is tetézett) felgyorsította az ország hanyatlását. Az elnök viszont harcias üzenetekben biztosítja népét, hogy kemény kézben tartja a vezetést.
Nigéria jelenleg a világ 3. legveszélyeztetettebb országa (Afganisztán és Irak után), ahol a terrorcselekmények és az áldozatok száma 73%-kal nőtt 2014 óta. A világban terrorakció következtében elhunytak 16%-a nigériai. A Boko Haram mellett 2010 óta egy etnikai dzsihádista csoport, az MLF is keseríti a vidékiek életét, ők tavaly 1150 falusit gyilkoltak meg. Hasonló kisebb terrorcsoportokból létezik még egy tucat, és ezek egymást is tizedelik a befolyásnövelés érdekében.
Miként Afganisztánban a Talibánnak, a szubszaharai iszlamistáknak is a nagyon szegény, elmaradott és kiszolgáltatott vidéki körzetek jelentik a támaszpont-építés ideális terepét. Az itt élő emberek iskolázatlansága, elkeseredése és vallásos befolyásolhatósága biztosítja a fegyveresek utánpótlását és a zavartalan területfoglalást. Ezeken a vidékeken a központi kormány hadereje alig van jelen, és jó esetben a fővárosok és a kikötők védelmére jut erejük.
Az ISIS és csicskásai tiltják és büntetik a lakosság menekülését a terror elől. A kezdeti szakaszban sokan vették útjukat a nigériai dél-nyugati városok felé, ahol nagyobb biztonságot reméltek, de ezért ma már halál jár. A „csatlakozz vagy meghalsz!” jelszava kőkemény valóság lett, párosulva azzal a keserű realitással, hogy ha valaki a terrorszervezet soraiba lép, akkor megélhetése és biztonsága felől már kevésbé kell aggódnia. Cserébe viszont ölnie kell, vagy öngyilkos merényleteket vállalni, amire gyakran valamelyik feleségüket vagy gyereküket jelölik ki.
Forrás: Euronews