Egy fiú a túlvilágról

2009. október 6-án egy amerikai fiú - Erik Medhus - egy negyvenötös kaliberű pisztollyal véget vetett életének, kimondhatatlan fájdalmat okozva családjának, egyben azonban elindítva egy olyan misztikus párbeszédet e világ és a másvilág között, ami a legújabb kori médiumítás egyik legrendkívülibb esetének tekinthető. Erik története bejárta a világot, internetes blogokon keresztül jelentkeztek olyanok, akikkel halála után kontinensnyi távolságokból lépett kapcsolatba, minderről pedig a közelmúltban Fiam és a túlvilág címmel egy dokumentumértékű könyv is megjelent...

Erik Medhus halála megrázó volt, ám nem volt benne semmi természetfeletti. A bipoláris zavarokkal küzdő, érzékeny, húszéves fiú lelki szenvedései elöl menekült a maga választotta végbe, materialista felfogású családja pedig úgy érezte, örökre elvesztették öt. Anyja. Elisa Medhus azonban -dacára, hogy maga is ateista orvosként élte életét -mégsem tudott ebbe belenyugodni. így gyásza mellett elindult egy olyan úton. amely végül nagy megdöbbenésére a fiával való különös találkozáshoz vezetett. Tanulmányozva a halálközeli élmények, a tudatkutatás és a legmodernebb kvantummechanika hipotéziseit, végül a médiumi kapcsolatfelvétel mellett döntött.

Mindezt az is indokolta, hogy az Erik halála utáni napokban számtalan különös dolog történt a családban, amire nemigen ta­láltak magyarázatot. A lm nemcsak szülét és nagyszülei álmában jelent meg döbbenetes valószerűségben, de olyan jeleket is adott, ami már leginkább egy kísértetjárásra emlékeztetett. Nővére egy éjszaka - amikor az egyetemi vizsgájára készült - azt vette észre, hogy az asztalon égő - Erik emlékére gyűjtött - gyertya lángja a moccanatlan levegőjű szobában a legkülönfélébb irányokba haj­lik. Amikor óvatosan azt kérte, hogy néhai öccse az ő kedve sze­rint „irányítsa" a lángot, az - a leglehetetlenebb módokon - pon­tosan úgy is égett.

Erik szinte tapintható „jelenlétéről" a következő hetekben egy­re több rokon és ismerős számolt be, a java azonban csak ezután következett. A család lakásában fiókok nyíltak és csukódtak „Ön­maguktól", elektromos konyhai eszközök kapcsolódtak be. sót az étkezőasztalon maguk az ételek is megmozdultak, majd csúsz­kálni kezdtek. A szubjektívnek mondható „érintések" és „bizsergések" mellett a kicsengő telefonból Erik „szólalt" meg, apróbb tárgyak tűntek el és jelentok meg a legfurcsább helyeken. Érthető módon e rejtélyes jelenségek lelett már nem lehetett szemel hunyni. Erik édesanyja ekkor határozta el, hogy minden ideológiai fenntartása mellett médiumokhoz fordulni. Kim O'Neill és Jamio Rulier, a két közvetítő pedig ezt követően egy sosem tapasztalt világra nyitott ajtót neki.

Erik megszólal

A fiú anyja bizakodóan, de kritikusan várta az első alkalmat, ám amikor Kim O'Neill - vagyis Erik - beszélni kezdett, a kétségei szertefoszlottak.Kim ugyanis - aki egyébként nem ismerte a fiút - pontosan olyan stílusban és szófordulatokkal tolmácsolta az üzeneteket, ami Erikel egyedülálló módon jellemezte. Ezt pedig nemigen le­hetett a véletlen számlájára írni, mert Eriknek nemcsak sajáto­san fanyar humora volt, de meglehetősen szabad szájúan is fo­galmazott, gyakran kiéhezetten obszcén kifejezéseket hasznába. A médium emiatt érzett zavarát Erik anyja oldotta fel, aki fiára ismerve immáron teljes bizalommal bonyolódott bele abba a párbeszédbe, amely az élet, a halál és a túlvilág titkait tárta fel előtte. Erik részletesen elmesélte az öngyilkosságát követő élményeit, beleértve a család által tapasztalt jelenségek hátterét, fényt derítve a túlvilágról elkövetett „csínytevéseire" és arra, hogy a halál után egy ideig a személyiség még nem sokat változik.

Forrás: Tarandus

Kép: channelingerik.com