Már több mint ezer pedagógus látta Magyarországon a gyermekre vadászó szexuális ragadozókról szóló cseh dokumentumfilmet. A Csapda a neten két verzióját: az eredeti, 18 éven felülieknek ajánlott rendezői változatot és a „lepuhítottabb”, 12-es korhatáros verziót is műsorra tűzték a Cinema City mozikban.
"Az aktualitása és a fontossága miatt gondoltuk, hogy fel kell hívnunk a figyelmet a tanárok részéről is erre, hogy van egy ilyen film és fel tudjuk készíteni arra, hogy ha egy ilyen helyzettel szembesülnek, akkor mit kell tenniük, hogyan kell reagálniuk erre” - mondta a Cinema City Marketing és PR igazgatója, Buda Andrea, aki úgy tapasztalja, a film híre szájhagyomány útján terjed. „Ez egy olyan film, hogy nem lehet szó nélkül hagyni, beszélnek róla, és ez a szájhagyomány tartja majd műsoron” - tette hozzá.
A film rendezői - Vít Klusák és Barbora Chalupová - gyermekarcú felnőtt színésznőket kértek fel, hogy kiskorúnak kiadva magukat, regisztráljanak népszerű közösségi oldalakra a stáb, és a projektbe bevont szakemberek felügyeletével. A szabályok szerint a lányok nem kezdeményezhettek, és mindig felhívták a figyelmet rá, hogy 12 évesek – a tíznapos forgatási idő alatt csaknem 2500 férfi környékezte meg őket szexuális indíttatásból. A stáb az anyagokat átadta a rendőrségnek, több esetben eljárás indult.
Az egyik pedagógus néző, Emese a 18-as verzió megtekintése után azt mondta, korrekt film, és pont ezért sokkoló: „Én az utóbbi három évben ismerkedtem interneten – válás után így alakult – kíváncsi voltam, hogy ez igaz-e. És ez nagyon megdöbbentő – pedig én úgymond benne voltam, tehát sok minden hasonlóval találkoztam, de az felfoghatatlan, hogy gyerekekkel csinálják ezt.”
"Inkább a film sokkoljon, mint az élet"
A főszereplő lányokhoz közeledő férfiak rögtön a tárgyra térve, gyakorlatilag azonnal képet küldtek magukról, nemiszervükről. A levelezéseket, videohívásokat is bemutató cseh filmet Magyarországon először a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) mutatta be, ők a magyarországi forgalmazói. A vetítések során a BIDF alapítója, Sós Ágnes úgy tapasztalta, hogy Magyarországon a filmben látottak ugyanígy jelen vannak: „Nagyon sok iskolában látták már a filmet. A fesztiválunk ideje alatt márciusban, aztán utána tesztiskolákban vetítettük. És majdnem minden osztályban, ahol látták, hatodik, hetedik, nyolcadik osztályosok a filmet, mondták a fiatalok, hogy velük ez megtörtént.”
Sós Ágnes szerint az internetező gyerekek közül bárki csapdába eshet, nem jelent garanciát, hogy valaki jó tanuló, vagy óvatos - kiindulva abból, hogy egy gyerek tiniként nem feltétlenül hallgat a szüleire, és közben egy udvarlónak, egy felnőtt embernek nem tud csak úgy nemet mondani. ”Igen, létezik ez a fajta gonoszság az emberiségben, ezzel együtt kell élni. Csak ne a fiatalokra sújtson le, mert nem érdemlik meg, hogy egy életre megundorodjanak olyan dolgoktól, ami az élet talán legszebb része.” -nyilatkozta. Az érintetteknek – vagyis a 18 éven aluli korosztálynak – készült a filmből egy rövidített, „lepuhítottabb” oktatási változat (special version), amelyet olyan narrációval egészítettek ki, melyben a főszereplő lányok beszélnek a nézőkhöz, „kezét fogják a néző gyereknek, hogy ne érezze magát egyedül ebben a nehéz filmben” - mesélte a BIDF alapítója. Már ezt a verziót is vetítik a Cinema City mozik.
Magyarországon sem jobb a helyzet
A témáról konferenciát szerveztek Magyarországon, ahol a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársa is arról számolt be, hogy a jelenség a magyar gyerekeket is legalább ilyen mértékben fenyegeti. „Ez valóban, sajnos nem túlzás, amit láttunk a filmvásznon. Amit nagyon fontos még megjegyezni, hogy sokkal kisebbek esetében is, nem csak a 12, illetve fölötte lévő korosztály veszélyeztetett, hiszen a járványhelyzet miatt az online oktatáson már az egészen picik is az interneten jelen vannak, és a fiúk is ugyanolyan veszélyeztetettek.” - mondja Boncsér-Békési Fruzsina, a Nemzeti Nyomozóiroda kiberbűnözés elleni főosztály főhadnagya.