Märcz Tamás: Ha Benedek Tibor újraindult volna, a pályázatomat nem adom be

A Lakástalkshow ma esti vendége a magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, Sydney olimpiai bajnoka, Märcz Tamás, aki mellé érkezik Manhercz Krisztián világbajnoki ezüstérmes játékos is. A válogatott legfőbb edzője őszintén beszél sportolói múltjáról, szövetségi kapitányi kinevezéséről és magánéletéről a műsorvezetőnek, Lovász Lászlónak.

A szövetségi kapitányi posztot sikeres pályázatának köszönhetően szerezte meg az olimpiai bajnok vízilabdázó, aki 2017. január 1-je óta a magyar férfiválogatott legfőbb edzője. Nagy volt a verseny, a korábbi évek 3-4 pályázatával szemben 13 pályázat érkezett be. Tamás eltökélt volt, annak ellenére, hogy volt, aki azt tanácsolta neki, ne vállalja el pozíciót. Pályázatáról a korábbi szövetségi kapitánnyal, Benedek Tiborral is egyeztetett.

„Tiborral jó barátok vagyunk. Láttam benne, hogy simán tudta volna még tovább csinálni, de nem akarta. Erre viszont azt mondtam, hogy esetleg én indulnék, és megkérdeztem, mi a véleménye róla. Mondta, hogy persze. Valószínűleg ha ő újra indult volna, én nem adom be a pályázatomat, mert nem akartam volna még egy konkurenciát adni neki” – ismerte be Tamás a ma esti Lakástalkshow-ban.

A válogatottat nem viselte meg a váltás, de furcsa volt, hogy a riói olimpia után nem tudták, mi lesz. Az idősebb játékosok hallottak szóbeszédeket, és azt mindenki tudta, hogy a számos induló miatt nagy verseny lesz. Végül hamar kiderült, hogy Märcz Tamást választották szövetségi kapitánynak. Már az első edzéseknek nagyon pozitív hangulata volt, így könnyen ment az átállás mindenkinek.

„Januárban vagy februárban volt egy összetartás Szolnokon. Pont akkor engedték le a medencét és nagyon hideg volt a víz, ez mindenkiben mély nyomot hagyott, de egyből az első edzéseken már nagyon jó volt a hangulat” – mesélte nevetve Manhercz Krisztián.

Tamás gyerekként nem szövetségi kapitánynak készült, az uszodába először az egyik barátjával mentek le. Annyira megszerette a közeget és a hangulat annyira magával ragadta, hogy végleg ott maradt. A vízilabda akkor még nem volt olyan népszerű sport, mint manapság, de a labda és a víz imádata miatt szinte biztos volt, hogy a vízilabdába beleszeret.

„Valamelyik barátom vízilabdázott és ő mesélt róla, hogy mennyire jó ott a közeg. Volt egy toborzó, lementem és egyszer csak azt vettem észre, hogy marha jól érzem magam” – emlékezett vissza az egykori olimpiai bajnok.

Feleségét nem az uszodában ismerte meg, hanem véletlenül, egy szórakozóhelyen találkoztak. 18 éve ismerik egymást, 11 éve házasok. A házasságukat követően hamar kiköltöztek Olaszországba, két gyermekük is kint született. A család 2013-ban tért haza. Tamás úgy látta, nem arra megy az olaszoknál a vízilabda, mint amerre ő szeretné. Ekkor a BVSC vezetőségétől edzői felkérést kapott, amit ő nagyszerű lehetőségnek tartott.

„Én azt láttam, hogy a vízilabda nem arra megy, amit én elképzeltem. A profizmus, a megbecsülés, a magas színvonalú játék nem efelé ment és nem láttam a jövőképet se. Azt mondtam, ott a lehetőség, edzői pályát ajánlott a BVSC vezetősége, egy hosszútávú építkezést” – vallott hazatérésének okairól a szövetségi kapitány.

A családot megviselte a hazaköltözés, sem felesége, sem pedig nagyobb lánya nem akarta otthagyni Olaszországot. Tökéletesen beilleszkedtek és azt az olasz életet élték akkorra, melyet a Fellini filmeket nézve elképzelünk.

"Szilvi nem akart jönni. Mira, a nagylányom akkor volt harmadikos az általános iskolában, az összes első barátsága tökéletesen kialakítva, anyanyelvi szinten beszélt olaszul. Volt egy nagyon nehéz első évünk itthon, nekik még inkább nehezebb volt. Nehezen illeszkedtek be, főleg a nagyobbik lányom, de most már nem akarnak visszamenni. Bár a feleségem bármikor hajlandó lenne” - mesélte Märcz Tamás.

Szöveg, fotó: Eurolex Consulting Kft.