Felfedezés a textiliparban,ami téged is érdekelhet!

A textilipar újfajta alkalmazási módot kínál az ezüst mikrorészecskéi számára. Ha a ruházatban találhatók, megakadályozzák az izzadás okozta kellemetlen szagot, mert elpusztítják az izzadságon élősködő baktériumokat.

A verejtékmirigyek váladékának önmagában semmilyen szaga nincs, a kellemetlen szagért a baktériumok anyagcseréje felelős. A rossz szagú ruházatot mindig is kellemetlennek tartották, az ezüst mikroszálakat tartalmazó ruháknak tehát több mint jó esélyük van arra, hogy a piacon sikert arassanak. Viszonylag gyakran használnak ilyeneket például zoknik anyagának adalékaként, és sok sportöltözetben is. A textilipari nanoanyagok kifejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult egy 2004-es világszabadalom. Tudósok egy csoportja ugyanis kidolgozta az elektroszálképzis - az elektrospinning - eljárását a nanoszálak ipán gyártásához. 2009-ben elkészült a világ első, nanoszálak gyártására specializált gépsora. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy azt a nagyon egyszerű nanoszálgyártási módot, amelyet elektrosztatikus szálképzésnek neveznek, elvben ismerhették már dédanyáink is, hiszen azt a XX. század elején fedezték fel. A nanoszálas anyagok gyártásához, nyersanyagként jelenleg körülbelül SO természetes és mesterséges polimert lehet felhasználni. A nanoszálas anyagokat sokan a jövő anyagának tartják, és feltételezik, hogy soha nem látott fejlődést hoznak magukkal az emberi tevékenység számos területén, például az orvostudományban, az autóiparban vagy az elektronikában.

Sebeket gyógyító alsónemű

Jelenleg a tudósok sebek lefedésére és bekötözésére alkalmas textíliák kifejlesztésén és tökéletesítésén dolgoznak. Ezeknek az anyagoknak gyógyító és gyulladáscsökkentő hatásuk van. Segítenek elállítani a vérzést, megakadályozzák a sebek váladékozását, valamint a baktériumok és az esetleges fertőzést okozó szennyeződések bejutását a sebbe. Ezenkívül tartalmaznak gyógyító anyagokat is. amelyek fokozatosan szabadulnak fel a páciens szervezetében. A tudósok most olyan sebészeti anyagok után kutatnak, amelyek támasztékul szolgálhatnának az emberi porc sejtjeinek szövettenyésztésében. Ilyen nem szövött textil a scaffold.Ennek a gyakorlatban úgy kellene működnie, hogy a textilbe beültetnék a paciens sejtjeit, és azon kitenyésztenék a teljes értékű szövetet. Ilyen módon a jövőben létrehozhatnák a csontszövet, az idegszövet, a porc vagy akár a máj sejtjeit is. A tudósok jelenleg főleg azoknak a scaffoldoknak a kifejlesztésével foglalkoznak, amelyek alkalmasak a térdízületi porcimplantátumok helyettesítésére és a májszövet pótlására.

Szövetszürők, amelyek pusztítják a szennyeződéseket

A textíliákban lévő nanoszálak szűrőanyagként is szolgálhatnak, ráadásul sokkal több részecskét képesek kiszűrni, mint a hagyományos filterek. A nanoszálas szűrők olyan finomak, hogy képesek megtisztítani a környező levegőt is. Nem jutnak át rajtuk a baktériumok. I vírusok, nem jut át a finom por, a virágpor, sőt a cigarettafüst sem. Használják például orvosi maszkok gyártásához is. A nanoszálakatúgy is lehet módosítani, hogy hulladékgázok vagy közegében Szolgáljanak szűrőként. Ebben az esetben katalizátorként használhatók különféle vegyi folyamatokhoz is: esetleg alkalma/hatók olyan baktériumok hordozójaként, amelyek a szennyvizekből távolítják cl szennyeződések különböző fajtáit. Egy új elmélet megmagyarázza a folyadékok szabad felületéről történő elektrosztatikus szálképzés szabadalmának fizikai elveit. Az egyik reménységet e téren az úgynevezett nanopomponok, vagyis nanoszálakba csomagolt fonaltekercsek jelentik. Ezek ugyanis olyan mikroflóra hordozói lehetnek, amelyek ipari szennyvizeket tisztító tulajdonságokkal rendelkeznek.