Divat vagy minőség, avagy mitől kézműves a kézműves termék?

Kézműves szappan, lekvár, ékszer vagy csoki – vajon mindenki azt ír a termékére, amit akar vagy ellenőrzi bárki is, hogy mi kézműves és mi nem az? Egyáltalán van a kézműves termék címkének kritériumrendszere Magyarországon? A szakértő elmondta a szabályokat, de a legtöbbet a fogyasztó tud tenni. Van olyan webáruház, ahol letesztelik a kézműves termékeket, mielőtt árulni kezdik.

Az élelmiszerek esetében egyszerűbb a helyzet és meg is van az erre vonatkozó szabályozás: a nem gépesített, hanem kézműves technológiával készülő, adalékanyagmentes termékek esnek a kézműves kategóriába. Bár a procedúra részben gépesíthető, de kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.

Vékony a határ

A másik fontos szabály, hogy ilyen élelmiszerek előállítása során pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák, édesítőszerek és ízfokozók nem használhatók és minden esetben fel kell tüntetni a termék gyártójának nevét és címét. „Vékony a határ a kézműves és hagyományos élelmiszerek között, hiszen megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít gépesítésnek és mi nem” – mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakértője. Természetesen időről időre a fogyasztói kampányok indulnak annak tisztázására, hogy mit takar a kézműves kategória. A NÉBIH helyszíni ellenőrzéssel vagy mintavétellel bármikor ellenőrizheti, hogy teljesülnek-e azok az állítások, melyeket a termék magáról hirdet - ilyen az is, ha valaki azt állítja a termék kézműves.

Például, ha egy lekvár hagyományos nyitott üstben készül, kevés hozzáadott cukrot tartalmaz és magas a gyümölcstartalma, valamint hőkezeléssel tartósítják, akkor ez kézműves lekvár. Ilyen például a Magyar Termék Díjas Tarpa lekvár, ami idén a Bónusz Brigád legnépszerűbb kézműves terméke lett. A vásárlók harmada az 5 íz közül a kajszibarackra szavaz, ebből fogy a legtöbb a virtuális polcokról. „Fontos nekünk, hogy minőségi termékeket kínáljunk, ezért minden egyes, a Bónusz Brigádra bekerülő terméket mi magunk tesztelünk, a Tarpa lekvár nem csak a kollégák, a család kedvence is” – mondja Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

Kevesebbet, de jobb minőségűt

Papp Vargha Katalin Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében, európai uniós projekteken dolgozott, ám nem volt elég kreatív ez a munka számára. A csokival még a belgiumi egyetemi tanulmányai során ismerkedett meg közelebbről egy projektmunka keretén belül. Hamar rájött, hogy az otthoni csokikavargatás nem elég a minőségi csokigyártáshoz, így a szaktudást végül külföldi csokiakadémián szerezte meg. „Nagyon sok dologtól függ, milyen lesz a csoki: például a keverés gyorsaságától, a műhelyben lévő hőmérséklettől. A csokikészítés bonyolult. Amikor elkezdtük, akkor egyre többen keresték a minőséget, és forgatták a dobozokat az összetevők után kutatva. Még mindig erős visszatartó erő az ár, de globális tendencia, hogy kevesebbet vesznek a csokoládékedvelők, de jobbat” – mondta korábban Papp Vargha Katalin, a Chocomaze alapítója. ”A Chochomaze esetében mind a 6 ízből kaptunk tesztcsomagot,  melyeket nemcsak munkatársainkkal, de a Bónusz Brigád Boltba betérő vásárlóinkkal is megkóstoltattuk. Nálunk nagyon fontos szabály, hogy ezeket a termékeket minden esetben mi teszteljük először” – mondja Turjányi Adrián a Bónusz Brigád termék értékesítési vezetője.

Egy korábbi kutatás szerint a vásárlók kétharmada a 10 és 25 százalék közötti felárat tartotta ideálisnak a kézműves termékekre vonatkozóan, ennyivel hajlandók többet fizetni ezekért a termékekért. Az is kiderült, hogy a házasok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kétgyermekes anyukák gyakrabban vásárolnak kézműves élelmiszert, mint az egyedülállók vagy gyermektelenek. A vásárlás fő motivációja leginkább a jó minőségű és a hazai eredetű termékek, melyet a felmérésben részt vevők leginkább vásárokon és kiállításokon szereznek be.

Lehet-e egy mikrózható kaja kézműves, ha nincs benne semmi adalék?

Az adalékmentes gyorskaja ötlete akkor született meg néhány fiatal fejében, amikor a nagy rohanásban nem volt idejük főzni, de rátaláltak a betárazott lecsóra. Azonban a lecsón kívül más adalék- és tartósítószermentes gyorsételt nem találtak. Ezért elhatározták, hogy egészségtudatos embereknek gyártanak a konzervek helyett tartós ételeket. Így született a POLCZ, ami szintén megtalálható a Bónusz Brigád kínálatában és bekerülés előtt természetesen a fél iroda az sorban állt a mikrónál az gyorsebédek melegítéséhez.

Kézműves krémek

„Az is fontos, hogy a vásárlóink mit ajánlanak nekünk, hogy vegyük be a kínálatba: a mindenmentes Babyzoo termékcsaládot Brigád babák szülei ajánlották és kisgyerekes kollégáink tesztelték” – mondja Kaprinay Zoltán. A kínálatban szereplő Lina természetes összetevőket tartalmazó termékei nem gyártósoron, hanem kézzel készülnek. A termékek a természettudományos ismereteket és a kézműves készítés fortélyait ötvözve, minőségi, ellenőrzött alapanyagokból készülnek.

Milyen pluszt remél a fogyasztó egy kézműves terméktől?

Azt, hogy a receptúrája egyedi és persze egészséges is. Az, hogy a gyártása gépesített-e vagy sem, nem tűnik olyan fontosnak a vásárlók számára, holott ez a kézművesség egyik alapkritériuma. „A kézművesség egy minőségi ugrás” – mondja Haraszti Anikó. „Amikor egy fesztiválon, vásáron járunk, akkor is nehéz a dolgunk: a kézműves fazekas mellett ott vannak a Kínában gépi esztergával gyártott fajátékok – ki dönti el, hogy melyik a kézműves? Azt gondolom, hogy ez a fogyasztók és a gyártók fejében sem letisztult ez a fogalom.”

A tesztelés jó megoldás a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint is. Érdemes kérdezni is: mitől gondolja a gyártó, hogy terméke kézműves? Haraszti Anikó szerint üdvözlendő lenne egy olyan tájékoztató, mely az egyes termékek esetében egy-két mondatban beszámol arról, hogy mitől kézműves az adott termék – hasonlóan a ’magyar termék’ megjelöléshez, melyhez tartozik tájékoztató anyag.

Szöveg: LWp Kommunikáció

Fotó: Babyzoo