Hogyan használja a színeket lakásában?
hirdetés
Ha újonnan rendezi be a lakását a dolog viszonylag egyszerű: kiválasztja a megfelelő évszakot, tanulmányozza a kiegészítő színpárokat, aztán kénye-kedve szerint összerakja őket.
Ha egy már berendezett lakásba szeretne újdonságot vásárolni a kiegészítő színek hatásmechanizmusának alkalmazásával, a következőképpen járhat el:
hirdetés
Első lépés: Állapítsa meg, melyik évszak hangulatának felel meg a szoba jelenlegi berendezése. Nézze meg hozzá a színeket jó nappali megvilágításban, és vizsgálja meg az alkalmazott fa, fém, csempe és kő színét is. Ha több vagy akár minden évszak palettájából talál színeket, akkor ne figyeljen rájuk egyenként, hanem az összhatást nézze.
Második lépés: Állapítsa meg, hogy melyik alapszínhez tartozik az a szín, ami ezt a hangulatot uralja (például a padlószőnyeg vagy az ülőgarnitúra színe). Amennyiben a tavaszi palettához tartozik, az alaptónus meleg, sárgás. Ha viszont a nyári színekhez tartozik, kékes, hűvös alaptónust ismerhetünk fel. Egy vöröses meleg alaptónus az őszre utal, ha viszont kék az alapszín, a téli skálával van dolgunk.
Harmadik lépés: Pillantson a színkörre, és nézze meg az alapszínnel átellenben elhelyezkedő színárnyalatokat. Ha az alapszín sárga volt, a kiegészítő szín lila, ha kék, a kiegészítő szín a vörös tartományba esik, ha pedig piros volt az alapszín, a komplementer szín a zöld lesz.
Kiegészítő színek - az arány is fontos
Még a legcsodálatosabb színösszeállítások is csak akkor fejthetik ki megfelelően a hatásukat, ha a színek egymáshoz való viszonyát is gondosan mérlegeltük. Hogy a szemünk mennyire érzékeny az arányokra, a színek egymáshoz való viszonyára, kiderül a példából; ha elképzelünk egy kis, napsárga kanapét egy sötétlila szőnyegen: automatikusan magára vonzza a pillantásunkat. Fordítva azonban egy kis lila kanapét teljesen agyonnyom egy napsárga szőnyeg. A példa jól mutatja: a színek hatását az erősségük és az általuk lefoglalt felület határozza meg. Már Goethe - aki behatóan foglalkozott a színelmélettel - is felismerte, hogy a komplementer színeket felülettakarás szempontjából viszonyítani kell egymáshoz, hogy ideális hatást érhessünk el: Sárga aránya a lilához: 1:3. Egy rész sárga három rész lilával alkot helyes arányt. A kék aránya a narancshoz: 2:1. A kéknek kétszer annyi felületet kell takarnia, hogy a dinamikus hatású narancsot kordában lehessen tartani. A bíborvörös aránya a zöldhöz: 1:1. Mindkét szín egyforma intenzitású, ezáltal elméletileg azonos nagyságú felületet foglalhat el. A gyakorlatban azonban ezek az irányelvek csak akkor érvényesek, ha az ember tiszta komplementer színeket szeretne a színkör alapján összeállítani. A tompább színek esetén a pontos mennyiségi arányok kevésbé súlyozottak, hisz a színek már eleve nem olyan erősek, uralkodóak. Ebben az esetben már egyszerűbb szabály is alkalmazható: minél intenzívebb egy színárnyalat, mindenekelőtt az élénk, fénylő piros és sárga tónusok, annál kisebb legyen az a felület, ahol alkalmazzuk.
Tavasz a legszebb kiegészítő színkontrasztok. A tiszta kiegészítő színek, ahogy a színkörön egymással szemben megjelennek, nagyon harsányak, nyugtalanságot árasztanak. A kiegészítő színpárok árnyalatai ezzel szemben mindig kellemes összhangot alkotnak. Feltételezve persze, hogy azonos évszak palettából választottuk őket Három kiegészítő színpár a narancs/kék, vörös/zöld, illetve a sárga/lila a tavaszra jellemző árnyalatokban, amelyeket egymással vegyesen is alkalmazhatunk. A tavaszi színekhez leginkább illő szürke, bézs és barna árnyalatok a padló és a kanapé színének kiválasztásához.